A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lélek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lélek. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 23., vasárnap

Nem könnyű megváltozni!


Viszont nehéz.
De nem lehetetlen!
Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
No, hát én felvettem a kesztyűt.

5 A szerszámos láda: a HOGYAN-od

Tehát elkezdünk tenni a dolog sikeréért.Technikákat keresünk, nincs nehéz dolgunk. Rengeteg technika közül választhatunk. Talán mégsem könnyű?
Mit válasszunk? Melyik az igazán jó, nekünk való?  Rengeteg sikertörténet csábít.
Itt is segít a születési  képletünk ismerete, esetleg az adott időszak elemzése.
Magabiztosság híján hívjuk segítségül a Vénuszt. A nagy tanítók is egyetértenek abban, hogy egy ételt, legyen az akármilyen egészséges is, ha nem ízlik, tilos megenni.Nem fog meggyógyítani. Hagyatkozzunk az ízlésünkre akkor is, ha  a gyógyulás útjára lépünk. Ha megismerkedünk egy technikával figyeljünk az érzéseinkre. Ha nagyon nem szimpatikus nem fog használni. Persze, lehet az unszimpátia oka az is, ha az energiaszintünk nagyon messze rezeg az adott dologtól. Próbáljuk ki, szerezzünk információt róla, ízlelgessük. Lehet, hogy idő kell az ismerkedéshez, az összehangolódáshoz. Ne vessünk el semmit, főleg, ha több jelzés étkezik felénk az adott dologról. Látjuk a tévében, mesél róla valaki, személy szerint nekünk ajánlja egy tanácsadó vagy asztrológus stb... Gondolhatjuk, hogy ez nekem nem fog menni, de azt is, hogy mit is tud nekem adni? Miről is szól ez?
Itt is megerősíthet az asztrológia, vagy egy kineziológus izomtesztje. Amit mellesleg magunk is megtanulhatunk,és alkalmazhatunk. (Ezen kívül még rengeteg alkalommal jól fog jönni ez az egyszerű jelző renszer.)

Szóval lesz egy szerszámos ládánk, benne szerszámokkal. Nem túl sokkal. Persze az Ikrek az összes szerszámot akarják, aminek a megismerése, az információszerzés nyolcvanhat éves korukig is eltarthat.
Ha kiválasztottuk azokat, ragaszkodjunk hozzájuk minimum fél évig. Ennyi idő elegendő arra, hogy az eredmények elkezdjenek megmutatkozni.

Van egy történet a tanítványról, aki sok-sok Guruhoz elment, és nem ért el sikert. Így hát
csalódott és haragos lett, s azt gondolta, ez az egész egy nagy semmi. Mivel nem jött a siker.
Elment aztán újra az egyik Mesterhez, akinél korábban járt már, és megkérdezte tőle, hogy van
ez a  dolog a mantrával, mert az bizony nem működik. A Mester azt mondta: "Egy hét alatt
megadom a választ, de ez alatt az idő alatt mindent meg kell tenned, amit mondok neked." A
tanítvány elfogadta a feltételt. A következő nap reggelén a Mester arra kérte, hogy építsen egy
kunyhót. A tanítvány hozzá is látott az építkezéshez. A második nap a Mester odament hozzá,
és azt mondta, hogy ez a hely nem jó. "Kérlek, építsd a másik oldalra." S a tanítvány egész
napját azzal töltötte, hogy az építőanyagot hurcolta egyik helyről a másikra, s előkészítette a
talajt a kunyhónak. A harmadik napon a Mester jött, és azt mondta, hogy ez a hely nem lesz a
megfelelő a kunyhó számára. "Kérlek, amazon az oldalon építsd fel.". S így ment ez egy héten át
minden nap. A Mester jött, és mindig azt mondta, hogy ez a hely se jó, az a hely se jó. Lassan
eltelt a hét. Ott volt a föld, ott volt az anyag, ott volt az építő, csak a kunyhó nem volt sehol,
noha egy hét elég lett volna, hogy a kunyhó elkészüljön. A tanítvány így szólt: "Nem dolgozom
tovább. Elmúlt egy hét, elvesztegettem az időm, az anyag megsérült, és kunyhó sehol." A
Mester pedig azt mondta: "Igen. Ez a válasz a problémádra. Annyi évet vesztegettél el, egyik
tanítótól a másikig rohangálva. Sehol sem gyakoroltál rendszeresen, koncentráltan. Pedig ha
azokat az éveket egyetlen technika gyakorlásával töltötted volna, egyetlen Mester irányítása
alatt, ma nem összezavartan állnál itt előttem, hanem, mint egy szent."

Viszont ha a céljainkhoz egy cseppet sem kerültünk közelebb, kukázzuk az előzőt, keressünk másik technikát, és/ vagy gondolkozzunk el azon, nem gátoljuk-e mi magunk a fejlődést, például azzal, hogy valahol mélyen azt érezzük, hogy nem érdemeljük meg a boldogságot.
Illetve, azt, hogy nem jó lóra tettünk, és a gebénk még mindig éhezik valahol.

Nehéz, szélsőséges esetben olyan dolgok megismerése tanulása és gyakorlása segít, amitől irtózunk. Talán minden kereső, gyógyulni vágyó találkozik ezzel a nehézséggel. De nyilván nem ez lesz az első lépés, és amikor már erősebbek vagyunk testileg és lelkileg, és megértjük annak fontosságát, már nem is tűnik olyan lehetetlennek.
Tehát keressünk valami testhezálló feladatot az épüléshez, és tartsunk ki mellette.
Legyen az fizikailag és lelkileg is építő dolog. Ha nem vagyunk egyedül az is segít, van kivel megosztani a tapasztalatokat.

Nem könnyű megváltozni!


Viszont nehéz.
De nem lehetetlen!
Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
No, hát én felvettem a kesztyűt.

4.A kívánás művészete

Minden kívánságod teljesül majd! Mindannyian erről álmodunk. Felnövünk és miközben azon siránkozunk, hogy semmi nem úgy történik ahogy szeretnénk, meg, hogy nem ilyen életről álmodoztunk ,sokunknak sejtelme sincs arról, hogy igenis minden valóra válik ami a vágyainkban megjelenik.Vagyis már mindenki tudja -Vonzás törvénye, A titok ésatöbbiésatöbbi-és ez így is van. Azt már talán kevesebben tudhatják,(persze a buzgó keresők ezt is tudják ) hogy legbiztosabban a legerősebb, leghosszabban kívánt vágyunk fog realizálódni. Azt is tudjuk, hogy egy vágyhoz erős érzelem is társul, mély átélés, annál tutibb az ügy.
Azt már kevesebben tudják, vagy sejtik, hogy  nem minden vágyunk publikus. De nem csak a nagyközönségre gondolok, hanem az éber nappali tudatunkra is.Saját magunk elől rejtőző vágyaink lehetnek akár a legerősebb töltettel rendelkezők. Végkifejletüket illetve, nem épp pozitív kimenetelűek. Minél láthatatlanabbak, annál biztosabban célhoz érnek,és rombolnak.Ráadásul előttünk-a nappali tudatunk előtt-álmaink netovábbjaként, sivatagi szomjoltónkként ismerhetjük őket..Káromkodás, de így van. Vajon miért ilyen nyomorult mindenki, csodaszép életről, kapcsolatokról, karrierről, gazdagságról, egészségről álmodik mindeni. Akkor miért? Azért,mert ezeket a rejtett, romboló vágyainkat nem ismerjük, ergo nem tudjuk azokat hatástalanítani majd felülírni.
A születési képletünk Sárkányfarok és Lilith pontjai személyében, megismerhetjük őket, majd az első néhány most már nyílt randevúnk alkalmával testközelből, működésközben is szemrevételezhetjük a bestiákat. Miután már egészen hozzászoktunk a társaságukhoz, eldönthetjük, hogy velük vagy nélkülük.Az előbbi nagyon egyszerű és könnyű, csak körül kell nézni a családban, a szűkebb és tágabb környezetben,majd diszkréten követni az előttünk haladókat.
A második lehetőség … gondolom sejtitek.
Az én túlélési stratégiám a következő: Kívánni tudni kell.
Nem én találtam fel, de használom, csiszolom fejlesztem fúzionálom, úgyhogy a magamévá teszem.!!! Esther és Jerry Hicks !egyik könyvéből származik a gyakorlat. Ha rossz állapotban vagyunk, képtelenek vagyunk a vágyott dolgot hatékonyan kívánni. Egyszerűen aaz aktuális rezgésünk nagyon messze van a vágyott állapot rezgésétől. Képtelenek vagyunk egy boldogtalan helyzetben a boldogságot átélni. Márpedig ez kell ahhoz, hogy elérjük. Ekkor keressünk valamit, ami kötődik a végcélhoz, de közelebb van a jelenlegi állapotunkhoz. Próbáljuk ki, bele tudunk helyezkedni? Elbírja a fájdalomtestünk? Ha túl nagy a lépés keressünk tovább. Ha megtaláltuk a megfelelő állapotot, gyakoroljuk, lépjünk egy lépcsőt. Később innen haladhatunk tovább közelítve, felhúzva magunkat a célig.
Képletünk ismeretében biztosan mondhatom, hogy lesznek olyan elérendő céljaink, persze az asztrológus, vagy más tanácsadó tanácsára- amire nemigen vágyunk. Eleinte egyenesen képtelennek érezzük magunkat arra, de a fejünkel tudjuk, hogy jót tenne vésősoron nekünk.
Nos ebben az esetben lehet az első lépésünk az, hogy vágyunk arra, hogy arra vággyunk ami adottan jót tesz nekünk. Ha kicsit is szeretjük magunkat sikerülhet. Erre nem érezzük képtelennek magunkat. S lehet az eredmény igen messze van, az első lépést megtettük.
Szeretnék egy személyes példát mesélni. Az én keresztem a párkapcsolat keresztje. Duplán, triplán terhelve. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy sokat vagyok pipa a férjemre.Csak a baj van vele.(ez nem igaz). De rá kellett jönnöm, hogy az én legfőbb vágyam az, hogy valahogy túl legyek ezen a dolgon. Vagy kívül. Ezzel szemben arra kéne vágyak hogy minden rendben legyen. Menjen a dolog, szépen csendben rendben, tudjátok holtodiglan-holtomiglan.
Ehhez az kéne hogy én felnézzek rá. Müller Péter írta, hogy ez azt jelenti, hogy őt a legjobbnak látni, föl az ő fönti részét tudni.Szeretni.
Lousise L. Hay egy gyakorlatát ötvöztem a fenti gyakorlattal. A megbocsájtás gyakorlata.
Azt akire haragszol, neheztelsz,azt képzeld el egy színpadon, és néhány percig gondolj köré mindent amitől Ő boldog lesz. Azután végezd el ezt önmagaddal is.
Volt, hogy erre képtelen voltam, fizikailag fájt jót kívánni neki, annyira haragudtam rá, de tudtam, hogy az adott szituációban segíthet, muszáj volt. Főleg, hogy az amitől Ő boldog lenne az Én vagyok. Duplán nehéz .
De találtam egy áthidaló kívánságot, amit akkor szívből tudtam kívánni. Azt kívántam, hogy végre megvehesse magának azt a hatalmas csíktévét, és együtt nézhessük az ágyból. Hol a meccseket, hol a Szolgakurzus filmjeit. Máris megkönnyebbültem, humora is volt a dolognak, és nem is volt olyan messze a teljes boldogságtól.:)


Az emberek, a terek, de talán a tevékenységeink is rendelkeznek morfogenetikus mezővel, mely minden addigi energetikai rezgést tárol. Bármilyen minőségű eneriáról is van szó, az úgymond tolja maga előtt, alakítja a jövőt. Tehát ha egyszer nekigyürkőzünk a változásnak az első időkben nem lesz egyszerű a dolgunk. Saját magunk gyengeségén túl a mező memóriáját is át kell kódolnunk. Sok sok apró tevéssel, kitartással. A  mező eleinte nem reagál a mi törekvéseinkre, mivel jóval több a régi energia ereje. Ez alakítja a körülményeket, s rendszeresen akadályokat fog gördíteni az utunkba. Ekkor jön az, hogy Látjátok, nem megy!!
Az Égiek sem akarják! És visszaülnek a tévé elé.
 Túrót! Tudni kell erről, és türelmesen cseppről- cseppre növelni kell az új energiát, és tudni azt, hogy egyszer átfordul a minősége, és a hátráltatás helyett támogatni fog bennünket. Mind a szörfözőket a tenger hulláma. Ekkor sokkal kevesebb erőfeszítéssel érünk majd el eredményeket, s jöhet a következő házi feladat…
Különböző technikákkal (megerősítések, imagináció) segíthetjük ennek a folyamatnak a haladását.
Tehát ha erről tudunk, és nem sajnáljuk magunkat, sikerülni fog!
Nincs az a huncutság, amit kitartással meg ne tudnánk változtatni.



Nem könnyű megváltozni!


Viszont nehéz.
De nem lehetetlen!
Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
No, hát én felvettem a kesztyűt.

3.A gondolatok hatalma

A következő lépés a negatív romboló gondolatok megfigyelése, majd következetes semlegesítése. Mondhatnám egyszerűen azt is, hogy kezdjünk el pozitívan gondolkodni, de ha valaki igen ramaty állapotban van, nem fog menni. Nem lehet egyszerre több lépcsőt átlépni, mert nem elég hosszú a lábunk. A pozitív gondolkodástól olykor olyan messze vagyunk, hogy akár fizikai fájdalmat is okozhat, ha a megszokott gondolkodást ilyen drasztikusan akarnánk leállítani. Tulajdonképpen addikcióról van szó.
Eleinte azt érjük el, hogy meghalljuk ezeket a negatív monológokat. Igyekezzünk elfogadni ezt a működést, ne legyen miatta bűntudatunk, hiszen senki nem tanította meg, hogyan bízzunk Önmagunkban és az Élet csodájában. A szüleink sem tudták, és az ő szüleik sem. Az egész család morfogenetikus mezeje át van itatva többek között ezzel is, tehát nagyon sok év öröksége dolgozik bennünk.

Hatalmas lépést léptem előre, amikor a következő technika az eszembe jutott. Volt régen egy telefon reklám, ahol egy magas lépcsőről (pl:Spanyol lépcső) Rengeteg színes kislabdát dobtak le, Gurulak, pattogtak a szivárványszínű labdák. Mozgalmas kép, de semleges. Valamélyest vidám, de nem túlzottan. Na, amikor jött a mormogás, hogymármegintblablabla……., akkor izibe ezzel a képpel kicseréltem. Rengetegszer.

Amikor a fülünkbe mászik egy dallam, és dúdoljuk akár napokig is, aztán kezd egy kicsit fárasztó, majd idegesítő lenni. Már nem akarjuk, de csak odapofátlankodik a tudatunkba újra meg újra. Először at első strófánál állunk meg, aztán az első sornál csattanunk fel, hogymáámegint. Amikor még az első hangokkal bepróbálkozi, már igazán tele van a batyunk vele. Máá nem teccik, de méég mindig jön. De nem dúdolgatjuk egész hátralevő életünkben, ugye? És ami kicsiben működik, az nagyban is fog. Punktum.


2012. szeptember 20., csütörtök

Uránusz és a kapcsolatok

Már a tavalyi év utolsó hónapjaiban elkezdte működését az Uránusz a Kos jegyében a maga viharaival, hihetetlen furcsa energiáival.Érezhetjük, hogy sokkal  energikusabbak, tettre készebbek, önérvényesítőek, egoistábbak, -feszült elfojtásokkal teli időszakban -agresszívabbak, ingerültebbek vagyunk.Olykor szinte mintha bizseregne, viszketne belülről minden egyes sejtünk.Kevésbé toleráljuk a szabályokat, a konvenciókat, azt, ha mások akarják megszabni, hogy mit tegyünk,vagy mit ne.Erős késztetést érezhetünk, hogy valamiben kitűnjünk, elsőként törjünk utat egy bizonyos irányban.
Ha valakinek a képlete így a személyisége is tűz és levegő hangsúlyos, jókora türelmetlenséget, akár robbanásig feszülő késztetéseket is szíthat egy esetleges tranzit.
Mivel a jegyek párban járnak, nem szabad a hatások elemzésekor kihagyni a szemben álló jegyet sem. Jelen esetben a Mérleg jegye, tehát a kapcsolatok, a harmóniakészség, az Én és a Te örök témái is hatása alá kerülnek.Az Uránusz nem tűri a stagnálást, a kényelmességből fenntartott kapcsolatokat. Az egyén szabadság vágyán, az Én előtérbe kerülésén keresztül le fog idővel rombolni minden olyan kapcsolatot, ami nem két független személy közös fejlődésén alapszik. Fájdalmas időszak lehet ha ragaszkodunk, "függünk és nem talpon állunk".
Egy homeopátiás írást olvasva bukkantam a következő idézetre Hahnemanntól a homeopátia atyától:
"A mértéktelen fájdalmak, a mocsarakban végzett munkák, a test súlyos bántalmazásai és sérülései, a túlzott hideg és forróság,és maga a szegénység kielégíthetetlen éhsége és egészségtelen élelmiszerei-és a Bastille-ban ártatlanul eltöltött 10 éves fogság,a testi kínok között eltűrt gályaraboskodás sem képes oly mértékben a krónikus betegség kitörését előidézni, mint egy minden testi kényelemmel ellátott boldogtalan házasság, vagy gyötrő lelkiismeret néhány hónapja.Az állandó szomorúság vagy bosszúság még a legcsekélyebb szimptómákat is felerősíti,és sokkal biztosabban és gyakrabban vezet minden elképzelhető krónikus baj kitöréséhez, mint a szokásos emberi élet összes hátrányos körülménye."
Ehhez nem tudok túl sok mindent hozzátenni.


2012. augusztus 15., szerda

Nem könnyű megváltozni!


Viszont nehéz.
De nem lehetetlen!
Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
No, hát én felvettem a kesztyűt.

2 A döntés

Elő lépésként felismerjük a diszharmonikus működést, élethelyzetet. Sokszor már itt elbukik a dolog. Mindenki szenved, akkor ez így normális. Tenni kéne, de nem akarok plusz energiát belefeccölni, inkább észre sem veszem. Tenni kéne, de nem tudom mit, ezért nem nézek oda.Tenni kéne de nincs erőm.  Mindenkit, mindent okolni sokkal könnyebb, mint felvenni azt a bizonyos kesztyűt.

Biztosra vehetjük, hogy az érzelmeink, a testünk, a kapcsolataink problémája, és akár az anyagi helyzetünk is  folyamatosan jelzik a hibás működést, mentalitást, hiedelemvilágot.
A mai világban nagyon nehéz ezeket megérteni, elfogadni. A világunk bal agyféltekés dominanciája,  nem kedvez ennek az analógiás gondolkodást igénylő munkának, és annak, hogy mindenféle nyűgünkkel egyáltalán foglalkozzunk.
Nagy árat fizethetünk ezért, mivel pont azokat a jelzéseket hagyjuk figyelmen kívül, melyek a tényleges haladásunkat szolgálná.

Segítségünkre lehet az Asztrológia konkrét elemzése. Megerősíti és pontosítja a gondolatainkat, megérzéseinket, segít a helyes irány megtalálásában.
A születési képlet elemzése által egy három rétegű programhoz juthatunk.
Első nekifutásra megismerhetjük a bolygók által szimbolizált őselvek működését magunkban. Például a Hold konstellációját, a IV-es földház tartalmát megértve pontos képet kapunk az érzelmeinkhez való hozzáállásról, a bennünk és körülöttünk élő gondoskodó anyákról, arról, hogy mennyire érezzük magunkat biztonságban, és hogyan viszonyulunk a családunkhoz, a múltunkhoz, a szülőföldünkhöz. Érzékeny testrészünk-e a mellünk, a méhünk, a gyomrunk, a vízháztartásunk.
Megismerhetjük az életfeladatunkat, a holdcsomópontok állásából, megismerhetjük azt az energetikai örökséget, melyet nagy részben az édesanyánk, nagymamánk lelki megéléseiből örököltünk, leginkább a titkos, meg nem értett, fel nem oldott, ezért rejtve maradt romboló elemeket, melyeket egy az egyben megkaptunk az anyaméhben töltött idő alatt, és természetesen a gyermekkorunk ideje alatt is.
Végül a legnehezebben megismerhető, és feloldható részünk is napvilágra kerülhet, melyet a Lilith szimbolizál a képletünkben.

Ha konkrétan ismerjük feladatainkat, sokkal könnyebb(?:) dolgunk van, de bizonyára eredményesebb lesz a projekt, mivel nem fogunk az ellenkező irányba elindulni.Amire azért valljuk be erős késztetést érzünk.
A mesében is sokszor a gebét kell etetni, mielőtt segít nekünk a királylány kezét megszerezni. A gebe azokat a tulajdonságainkat szimbolizálja, amiket valami más rovására elsorvasztottunk, vagy eleve nem is voltunk annak birtokában. Tehát ezért kell a nehezebb utat választani, A célig való jutás útja állandó önnevelés, önnemesítés. A teljesség felé tartva az összes ősprincípium energiájával meg kell tanulnunk harmóniában élni.

Biztosra vehetjük, hogy senki más nem fog, NEM TUD értünk olyat tenni, amitől minőségi változás történne az életünkben.
Bátornak kell lennünk, ahhoz, hogy meglépjük ezt az első lépést,de már az ezt követő időszakban, mintha könnyebb lenne a batyunk, felszabadulunk.
És ha megtettük, biztosak lehetünk a sikerben.

2012. július 17., kedd

Nem könnyű megváltozni!


Viszont nehéz.
De nem lehetetlen!
Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
No, hát én felvettem a kesztyűt.

Adott egy nem túl rózsás helyzet. És egy elszánt, erős motivációval rendelkező kedves delikvens. Ha nem elszánt a delikvens akkor sehova sem megy. Akármennyit is dogozik. Látszólag.
Valaki azt mondta, hogy meg kell vizsgálnunk a tetteink mozgatórugóit, vajon azok a felejtést avagy az emlékezést szolgálják-e. Jógázhatunk, jótékonykodhatunk napestig, csak azért, hogy ne emlékezzünk arra, hogy tulajdonképpen nekünk az édesanyánkkal kellene helyrehozni a kapcsolatunkat, vagy éppen végre saját családot kellene már alapítanunk. Igyekezetünk még egy egyszerű térdfájást sem fog elmulasztani, nemhogy munkánk gyümölcseként eljussunk a Nirvánába, vagy épp a Menyországba.

Buzsáki Gábor szavaival élve,mindig kell legyen egy erős miérted, és egy (vagy több) hogyanod.
Ha a miérted sem tiszta (nem úgy értem, hogy nemelég nemes), akkor a-végülis mindenki által vágyott –boldogság nem érhető el. A miértet sem könnyű megtalálni. Persze erősen szorult helyzetben- súlyos betegség, válság- megtaláljuk azért, de átlagos napokon nem könnyű.
De ha tudnánk, hogy milyen erők befolyásolják az életünk folyását, akkor bizonyára nem volna nehéz megtalálni a kellően erős motivációt.
Ha az édesanyák tisztában volnának azzal, hogy az önkéntelen vagy nyílt borúlátásuk, neheztelésük, haragunk, ellenszegülésük sorssal, Istennel, férjjel, kihat nemcsak az ő egészségi állapotára, hanem a gyermekeik állapotára is, ezenkívül a család lehetőségeire, anyagi helyzetére is, mindjárt motiválva lennének arra, hogy a lakás rendbetétele után a képzeleti világukban is nagytakarítást végezzenek.
Hamvas Béla mondta” az ember a számot tevő vétkeit elsősorban nem a test és nem a lélek, de még csak nem is a szellem szintjén követi el, hanem az ideák szintjének megfelelő, a személyi mentalitását meghatározó életképzeletében.
Tehát tehetek én számos jót, ha az életképzeletemben képtelen vagyok a boldogságot integrálni.Ha tudatatlan szinten minden porcikám kapálódzni kezd e fogalom hallatán.
Folyt. köv...

Angyalok márpedig vannak

Az én életemben legalább is VANNAK.
Felismerni onnan lehet őket, hogy gyakorlatilag puszta létükkel gyógyítanak, oldanak, tanítanak, feltöltik régen lemerült porzó tankomat.
Nem kell kérnem semmit, egyszerűen, magától értetődően puszta levésükkel hatnak rám.


Van Angyal, aki csupán játszik, gyengéden, odaadóan, figyelmét adva.
Átrezeg belém a létnek ez a gyengéd szeglete.

Van Angyal, aki jelenlétével olyan kapukat nyit meg, amik mögött megláthatom magam egy kis időre kiteljesedve, tökéletesen.
Önmagamba vetett hitemet táplálja.

Van egy Angyal, aki szókimondásával, nyíltságával mindig fejlődésre sarkall.
Megtanít arra, hogy az őszinteség nem feltétlenül fáj.

És van Angyal, aki a sivatagban szomjam oltja szavaival, mosolyával.
A Nagy Feladat így már nem is olyan nehéz.

Végső soron mindegyikőtök szeretni tanít.

 Köszönet nektek azért, hogy VAGYTOK!

NAMASTE

2012. június 25., hétfő

Működő gyógymódok: Az 5 tibeti rítus III


Az előző írásomban írtam az érzelmi lényem rendezéséről, és az ebből fakadó erőről. Még egy dolog eszembe jutott erről. Amire ezt a plusz energiát felhasználom.
Ez a Rend. A Rendszer.
Életem egyik rákfenéje ennek hiánya volt. Sokat kínlódtam ezért. Nagyon éreztem, hogy nem jó. Nagyon éreztem, hogy valahogy meg kell oldanom ezt a dolgot különben a káosz maga alá temet. Most látom, hogy egyszerűen nem volt energiám. Főleg a sziszifuszi munkára, és hát egy anya és feleség életét legfőképpen ezek teszik ki. Megcsinálod és már kezdheted is előröl. Sosincs kész. Utáltam.Sajnáltam rá az időt.
Valószínű nem csak a rítusok hoztak változást, de az biztos, hogy erre is lett energiám.

Először is mint már említettem soha semmit nem voltam képes három napnál tovább csinálni, és a rítusok gyakorlása gyakorlatilag ledöntötte bennem ezt a falat.Született bennem valamiféle tisztelet, az iránt amit csinálok, és saját magam korlátai, igényei iránt is.
Rájöttem, ha meg akarok spórolni időben valamit, azt mindig kénytelen leszek utólag megfizetni.
Jártam egy Hely-re ahol függőséggel küzdő emberek gyógyultak, próbáltak segíteni egymáson. Kivétel nélkül híján voltak a rendszerességnek.

Azután megtanultam azt, hogy bármit csinálunk –ételkészítés, vasalás kertészkedés, játék- annak a tevékenységnek a végzése alatti aktuális lelki állapotunk tovább rezeg és hat.
Például vasalásközben gondolhatom azt is , hogy -mármegint ittezarengeteg ruhasosemlesszvége. Szóródnak a láthatatlan szikrák a kezemből és a fejemből. A ruhák is átveszik ezt az energiát, és én is egy kemény órát álltam teli negatív romboló energiák kellős közepén, szép lassan, de biztosan mérgezve magamat.
De vasalhatok úgy is, hogy arra gondolok, milyen csinosak lesznek a fiaim a szép tiszta ruháikban, mindenki vonzónak találja majd őket, mert jó energiák ölelik őket.( persze nem ez a cél, inkább csak amolyan melléktermék, az, hogy minél gyakrabban kivonjam magamat a mérgelődés ördögi köréből.)
S máris a gyógyulás útján járunk.

Az asztrológiai hatos földház (a szűz csillagjegy gyakorlati életterülete) egyik területét Kozma Szilárd így fogalmazza meg:
„Az ember által megtestesített isteni szellem nemesítő tevékenységét, a napi tevékenységet, egységes kultuszt, a művelést ( földművelést, szőlőművelést,fajnemesítést, emberművelést) jelenti. Az ember szellem-nyitó, a biológiai és az ásványi életformákat tudatos tevékenységén keresztül, a spirituális létezéssel egybekötő, természete alakító: megszentelő tevékenysége.”
Mennyivel több ez a látásmód, mintha csak a hagyományos asztrológia értelmezésében azt mondanánk: A munka, a munkakörülmények,a szolgálat, a napi rutin, az egészség-betegség és a munkabalesetek háza.

Nekem erről  Az utolsó szamuráj című filmből jut eszembe egy mondat. Amikor a főhősünk már a szamurájok falujában sétál( a detoxikálás után:) , közben figyeli a falu lakóit. A mesélőnek a következő mondata vág ide: „A faluban mindenki saját mestersége tökéletesítésével foglalatoskodik… „Teljes békében, szinte meditációs állapotban teszik a dolgukat. Ki a harcművészet, ki a teaszertartás, ki a fegyverkészítés,ki a gyermeknevelés útján jut el önmagához. Ehhez képest mi rohanunk pörgünk elégedetlenkedünk, többet és mást akarunk.
Itt kapcsolódik a Merkúr kétszeresen az ügyhöz, mint a szűz jegy ura.. Elsősorban a kezünkkel, amivel az adott tevékenységet végezzük, az analógiás –függőleges- világkép és gondolkodás szerint, a kézművesség. Másodsorban a gondolkodásunk,és persze annak minősége.

Nem mindegy, hogy egy lehúzó, betegítő ördögi körben élünk, dolgozunk, vagy egy emelő, gyógyító jótékony spirál terel minket előre.

Nehéz dolog kiszállni az ördögi körből. Nagy a vonzása, de nem lehetetlen..

A gondolataid te választod meg!
A gondolataid hatnak az erődre!
Az erődet te döntöd el mire használod!
Tőled függ minden!

Tény hogy rengeteg energiát igényel, és ha nem vagy egészséges, nem fog menni.
Napi öt perccel kezdődik.

2012. június 21., csütörtök

Működő gyógymódok: Az 5 tibeti rítus II


Tapasztalatok.

Nem voltam hivatalosan pajzsmirigy beteg, de valószínű, hogy nem működött harmonikusan ez, az egész szervezetem egészsége szempontjából nagyon fontos szervem. Enyhe túlműködését véltem felfedezni akkor, amikor a rítusok rendszeres gyakorlásával a következő tüneteim enyhültek:
  • nyugtalanság
  • türelmetlenség
  • a  kezemmel való állandó matatási kényszer
A szakirodalom a gyors anyagcserét is említi, de nálam ezt valami más felülírhatta.
Akárhova tartottam, ha odaértem nem tellett el sok idő, máris mentem volna tovább, nem tudtam egy helyen nyugalomba lenni. Mindig kellett valamit csinálnom, matatnom, de azt sem élveztem, mert türelmetlenül vártam, hogy vége legyen és mehessek tovább. Így élni azért elég zűrös,szinte semmit nem élveztem függetlenül attól, hogy az a tevékenységet szeretem-e csinálni vagy sem.Emellett rengeteg energiámat felemésztette ez a szüntelen hiábavaló rohanás.Látszólagos igyekezetem ellenére az eredményeim messze alulmúlták azt amit normális állapotban elérhettem volna.Ma már a mosogatást is békésen végzem el.
Gondolom a hormon alul működés ezzel ellentétes hatású és az ember alul ambicionált, és a vége ugyanaz. A teljesítmény nem sok.

 A másik nagy csoda számomra az, hogy egy stabil érzelmi állapotot sikerült elérnem. Az egyes rítus rendszeresen „kitakarítja” az aurámnak ezt a rétegét.
 Azelőtt szinte folyamatosan egy leterhelt állapotban éltem. Ha egy érzelmi benyomás ért, a nagy dzsungelban nem is találtam az elejét, a végét, a miértjét. Ilyen állapotban nem is tudtam mit kezdeni ezekkel a történetekkel. Halmozódott, megromlott, bomlasztott bennem, körülöttem egyaránt.
Most egy kiegyensúlyozott állapotot sikerül fenntartani a rítusok gyakorlásával, és ha történik körülöttem valami, ami felborítja ezt a békés állapotot, azonnal tudom mi okozta, és van erőm megkeresni magamban azt a húrt amit megpendített. Van erőm meglátni magamban azt a gyengeséget, ami a borulást okozta, és van erőm arra, hogy foglalkozzak azzal a témával, keressek megoldást, gyógyulást. Kisebb érzelmi hányattatások rendezése egy nap alatt sikerül. Mély, fájdalmas ügyek akár három napot is igénybe vesznek.

Ezzel a módszerrel aztán erőt merítek a tényleges haladásra, az életfeladataim megismerésére, és az azokon való munkálkodásra. Azt remélem ugyanis, hogy  ha napról-napra figyelem, elismerem, javítom a belső hozzáállásomat a külvilághoz, ezzel növelem a harmóniára való képességemet, egyre kevesebb mankóra lesz szükségem, egyre egész(séges)ebb leszek.


Az alábbi alábbi oldalon szépen össze van szedve a Tibetiekről sok minden.



2012. május 28., hétfő

Jó anya -rossz anya

MINDEN ÉDESANYÁNAK

Talán túl vagyok életem egyik legintenzívebb, legnehezebb időszakán. Minden fizikai, lelki és intellektuális energiámra szükségem volt ahhoz, hogy minden szempontból megújulva,- rengeteg új ismerettel önmagamról és a világról- kerüljek ki ebből az embertpróbáló életszakaszból.

Asztrológiailag nézve olyan négy évvel ezelőtt egy Plútó-Plútó kvadráttal vette kezdetét életem második olyan szakasza, amely az anyaságról szólt. Ezután közvetlenül a Plútó áthaladt a születési Holdamon. Rák szülött lévén- Plútóval, Szaturnusszal támadott Hold tulajdonosaként- nem ez volt életem legharmonikusabb időszaka. Mondhatom inkább, megjártam a poklot, hála istennek ez az utazás inkább magamon belül történt, semmint valami tragédiával szembesülve kelljen megélni az átalakulást. (Vagy annak a lehetőségét, mert a lehetőség még nem garantálja a sikert.)

Az úgy kezdődött, hogy nagyon szerettem volna megint egy kisbabát. De már a foganás sem ment olyan könnyen, mint annakelőtte. És az a gyönyörűnek álmodott csecsemő és kisgyermekkor sem lett olyan felhőtlen, mint gondoltam. Sokévnyi tapasztalattal magam mögött könnyűnek reméltem a dolgot. Tökéletesen akartam csinálni, talán utoljára élhetem meg az anyaság ezen törékeny szakaszát.
Rengeteg új impulzus ért, nevelés, táplálkozás rengeteg új lehetőség, amitől sikert reméltem. Rengeteg energiát fektettem, sok irányba a siker érdekében.
Eközben a babám nagyon rossz alvó volt. Hónapokig éjszaka is óránként ébredt, én szoptattam. A nappalok sem voltak nagyon rózsásak. Sem egy nyugodt alvás, sem egy ebéd, két évig. Eközben a nagy igyekezetben- hogy tökéletesen felkészült anyaként sikerül egy tökéletesen boldog  gyermeket fogok nevelni- sikerült magam a végsőkig leamortizálnom, és a magamról alkotott kép szöges ellentétévé válni. De hát a Plútó már csak ilyen, levisz a dolgok legmélyére, ahol megmutatja a teljes igazságot. Én ugyanis csak szerettem volna olyan jó anya lenni, mint amilyennek láttam magam. De nem voltam. A fizikai, lelki stressz kihozta belőlem a legrosszabbat.

Egy előző írásomban a "gyöngyhalászatról" írtam, hát ennek az időszaknak a végére egy egész gyöngysort sikerült felszínre hozni.

Volt egy időszak amikor emígyen vélekedtem a fennen forgó témáról:

Rossz anya nem létezik, minden anya a legjobbat akarja a gyermekének. Létezik olyan, hogy valakinek nincsenek jó szerszámai, eszközei, tapasztalata a nevelés terén, ezt- idővel-  minden bizonnyal pótolja, szélesíti a skálát az ember ha törekvő.
A másik dolog az energia. Nagyon sokat hallani manapság arról, hogy milyen fontos a rezgésszintünk növelése. Hát nemhogy fontos, hanem egyenesen életbevágó fontosságú ebben az életszakaszban. Minden misztikus felhang nélkül.
Az anya szeretne minél többet megadni a gyermekének. De az anya FÁRADT. Az anya egyedül van. Manapság beleestünk a nagy civilizációs csudába, és mindenki egyedül van. A nagycsaládok a többgenerációs családok, a sokgyerek, unokatestvér-rokonok nyűgje elől való menekülésben egyedül maradtunk. A férj látástól mikulásig dolgozik, jó ha este van fél órája a csemetére.

Olvastam valahol, hogy az édesanya alvás ideje szent- min 6 óra egyhuzamban- mert különben nem tudja végigcsinálni a maradék 16-18 órás időszakot, amikor végig éberen és aktívan kell töltse az idejét, legtöbbször feszített munka tempóban. Arról is hallottam, hogy kínzási módszerek közé is tartozik az, ha valakinek rendszeresen megzavarják az alvását. Simán be lehet tőle kattanni. 
Nos, ez ilyenkor nem a legjobb móka. Én nem tudtam, hogy nem bírom, és csak kitartottam eltökélten. Éjjel-nappal. Azt gondoltam senki nem viselheti olyan jól a gondját a kicsimnek, mint én, hát nem is maradt el senkivel.
Azután vannak olyan emberek (XII-es házas karmások) akiknek szinte kötelező lenne a napi minimum 1 óra egyedüllét ( meditáció, elmélkedés, tanulás, gyakorlatok végzése), különben előbb utóbb összedől körülöttük minden.
Sok idő telt el mire rájöttem, hogy MUSZÁJ vagyok magammal is törődni. Rájöttem, ha én nem vagyok kerek, egészséges akkor a gyermekem sem tud az lenni. És nem csak a kicsi, akivel még jó pár évig egy energia rendszerben élünk, és kihat rá a legkisebb megrogyásom is, hanem a nagyok sem boldogulnak úgy az életben ahogy kellene,ha én szorulok az ő segítségükre. Ekkor találtam rá a Tibetiekre, és megkezdődött a felemelkedésem. Fizikailag és lelkileg is sokkal stabilabb lettem,mint bármikor annak előtte- ebből kifolyólag a gyermekem is sokkal kiegyensúlyozottabb lett. A Tibetieket, követte még néhány hasonló csudás dolog megismerése, és az életembe való beépítése. Ma már képes vagyok reggel és este is 1-1 órát szánni ezeknek a gyakorlatoknak az elvégzésére, tanulására. Persze előbb testközelből meg kellett ismerkedjek a Szaturnusz tanításával. S hogy ez sikerült, jutalmul testileg, lelkileg és mentálisan is sokkal összeszedettebb, és erősebb lettem. A végére még a régen- magamról mint anyáról- álmodott képet is sikerült elérnem ,( na jó erősen megközelítenem) amire mindig is vágytam. Az ember nincs kész soha, és ez nagyon jó, abban az esetben ha a haladást sikerül ténylegesen véghez vinni.

Minden anyukát arra bíztatok, hogy ha napi 5 perccel is, de kezdjen el önmagával törődni. Olyan dolgokat adva magának, ami tényleg tölti, emeli. Szépen magától kikerekedik, egy tényleg hasznos idő, ami csak az övé. A titok a rendszeresség! Minden nap! Nyugodtan, akkor is ha bármikor félbeszakadhat az az öt perc is, nem baj, az új dolgok nehezen indulnak. Minél régebbi egy szokás, annál nehezebb változtatni rajta, de lehetetlen nincs, csak tehetetlen- szokta volt mondani édesanyám. A bringát is elindítani nehéz, de ha már gurul......

2012. április 25., szerda

Keresztelő mégegyszer

Nem tudom szoktak.e ilyet művelni, de az én blogomnak a BATYUBABA csak ideiglenes neve volt.
Régóta keresgéltem a saját nevemet-címemet, ami rám jellemző, és nem valahonnan lekoppintott. Bevallom a Batyubaba név valahol megtetszett,s mivel akkor nem jutott eszembe eredetibb darab, hát maradt egy ideig.
Sűrűn kértem az eget,hogy juttassanak nekem egy tutui kis blogcímet. Elég sokat vártam rá, de azt hiszem megérte. Nekem nagyon tetszik.

Éppen sertepertéltem az étkezőben, mikor Marci kedvesen érdeklődött, hogy mi az amit állandóan söprögetek az asztalunk alól. És én éppen romantikus kedvemben ezt válaszoltam- MORZSA ÉS CSILLAGPOR.
és akkor rögtön tudtam, hogy EZ AZ.

Ez az a két dolog ami körül forog az életem. Az ételek, amivel táplálom a családom, és a csillagok üzenete, amivel ...szintén. Mert ugye nem csak kenyéren él az ember, vagy hogy is van a mondás.

Az elmúlt fél évemben már nem az első megérkezés élményem ez. A sokadik. Ez boldogsággal tölt el. Az életem eddig olyan volt,mint egy rafting túra, most pedig egy gyönyörű tavon csónakázok, ringatózok. Tudom, hogy ez csak pihenő, de olyan jó.... mint egy jutalom.
 Érdemes Élni!
Isten éltessen benneteket is!

2012. március 14., szerda

A Rák csillagjegye

Nem igazán szeretném elismételni több előttem szóló asztrológus leírását a csillagjegyekről. Sokkal inkább a saját megéléseim, tapasztalataim osztanám meg veletek.
Valahol azt mesélték nekem, hogy a Rák típusú (Nap, Hold, Aszcendens, I házas Hold állással rendelkezők) emberek a rák mellett a kagylóra,pontosan a lelki folyamataik a gyöngy születésére hasonlítanak.

 A gyöngyszem születése nem más,mint a kagyló természetes  védekezése a belé került szennyeződéssel szemben.
Ha kosz kerül a kagylóba az irritálja, fájdalmat okoz, ezért az állat rögtön elkezd kalcium (Szaturnuszi anyag) réteget vonni köré, s évek alatt így kifejlődik ki az igazgyöngy.
Ugyanez megy végbe bennünk is. Ha valamivel nem boldogulunk- mivel vizes jegy vagyunk különleges kapcsolattal a tudatalattinkkal-az elkezd gyötörni bennünket, sokszor nem is tudjuk megfogalmazni, mi is az ami bánt. Emiatt tényleg gyerekes lehet a viselkedésünk, duzzogunk, támadunk, nyűgösködünk.Amiatt, hogy szinte húsba vágóan fájdalmasak ezek a megélések,mi s kemény páncélt, növesztünk magunk köré. Nagyon hosszú, kitartó tudatos önmegfigyelés,és a Tükröződés törvényének az alkalmazása kell ahhoz, hogy a tudatunkba tudjuk emelni az adott probléma lecsupaszított lényegét.

Önmegfigyelés. Ez az a pont ahol el lehet bukni, de legalább évekre le lehet horgonyozni. Ez csak akkor lesz  sikeres, ha képesek leszünk önmagunkat úgy szeretni, mint egy jó szülő a szerelmetes gyermekét. Gyengéden, de korlátokat adva,mindig megbocsájtva, segítve.Ha nem így teszünk a bűntudat, az ön(és mások)büntetés a mártíromság maga alá temet.Ha az adott problémát a tudatunkba tudtuk emelni, tehát meg tudjuk fogalmazni,mi is az ami bánt, akkor van esélyünk túllépni a helyzeten.
 Ha idáig eljutottunk nyert ügyünk van, bár ettől még nem oldódott meg a dolog. Itt ugyanis fel kell tudnunk használni a szemben álló jegy, a Bak jegy jó tulajdonságait. Felelősséget kell tudjunk vállalni a saját életünk történéséért, és felnőtthöz méltó viselkedéssel rendeznünk kell azt.
Ha képesek vagyunk erre, akkor születik meg bennünk az igazgyöngy.

Az én első gyöngyöm kihordási ideje 10 év körül volt. Azóta, hogy megtapasztaltam a ennek az aktusnak a gyönyörűségét, sorozatgyártásba kezdtem. Persze nem mondhatnám, hogy önként és dalolva, a tenger mélyére költözni időről-időre, s ott kegyetlen fájdalmakon keresztül új gyöngyöket létrehozni még a siker élményének az emlékével sem könnyű.
De még mindig jobb mint önmagunkat sajnálva, gyengén, mások által még komolyan sem vehető emberként leélni egy életet.

Persze nem mindenkinek ennyire nehéz, de egy terhelt Hold(kvadrát, oppozíció, diszh.együttállás)esetén nem kis próbatétel.
De segítségül had mondjak el egy mesét:
                                                     
                                                         Elmúlik- gyűrű

    A kép forrása
" Volt egyszer egy király, aki egész életében pártolta a művészeteket, 
a különféle vallási és filozófiai irányzatokat, udvara pedig mindig a tudósok gyülekezőhelye volt.
 Természetesen maga is szívesen bölcselkedett, ám egyszer olyan kérdéssel találta szembe magát,
 amin hiába töprengett egymaga. Tudta egyedül a lelki béke adhat igazi boldogságot.
 De vajon hogyan juthatna lelki békéhez? Miképpen tehetné kiegyensúlyozottá életét?
Sokáig töprengett ezen a kérdésen, mígnem álmot látott, ami sejtette vele a megoldást.
Összehívatta hát országa minden bölcsét, tudósát és papját, s közölte velük kívánságát:
- Kedves alattvalóim, tudjátok meg, egyetlen vágyam, hogy tökéletes lelki békéhez jussak. 
Azt álmodtam, egy mágikus gyűrű tudná megadni nekem a teljes harmóniát. 
Szerezzétek meg nekem ezt a gyűrűt, bármi áron is!
Olyan legyen, hogyha bánatomban rápillantok, nyomban felviduljak, ha pedig öröm ér,
 s úgy vetem rá tekintetem, megóvjon attól, hogy elveszítsem a fejem!
A bölcsek elkomorultak, s gondolkodóba estek. Sokan a mágikus gyűrű kutatására indultak.
 Voltak, akik bűverejű drágakövekkel kirakott ékszereket hoztak, mások varázshatalmú mesterektől próbáltak tudakozódni, de egyik sem volt megfelelő a király számára.
Egyszer aztán a legkevesebbre becsült udvari tudós is előállt a saját megoldásával.
Díszes dobozban hozta mesterművét a király színe elé, aki kibontotta a gyűrűt a selyemből-bársonyból, forgatta egy darabig, majd széles mosoly ömlött el az arcán, s elégedetten bólintott.
 Az udvari bölcsek mind kíváncsian nyújtogatták a nyakukat, de akárhogy meresztették a szemüket, csak egy egyszerű, sima rézkarikát láttak a király kezében.
 A gyűrűbe csupán egy szó volt belevésve, amit a király fennhangon közzé is tett: 
"ELMÚLIK",

/ Boldizsár Ildikó,  Meseterápia könyvéből /

Eredményes gyöngyhalászást minden sorstársamnak!



Működő gyógymódok: Az öt tibeti rítus. Beszámoló I

Január elseje óta, azaz majd két és fél hónapja végzem el reggelenként a rítusokat. Nálam ez önmagában felér egy csodával, mert ezelőtt semmivel nem tudtam két három napnál tovább kitartani. Fakadt ez a feledékenységből,- ami nem volt véletlen, mivel azokat a dolgokat amiknek nem éreztem a hatását, nemingen jutott eszembe ismételgetni- a siker elmaradásának a félelméből- nekem úgysem sikerül- és a túlzott tökéletességre való törekvésemből - u elfelejtettem, akkor már úgysem lesz jó, nem sikerül tökéletesre a kivitelezés, összekevertem az ismétlésszámokat, stb.

A feledékenységem szinte a nullával lett egyenlő, mivel Tudom, hogy milyen jó érzés csinálni is és a napom is utána.A sikert az eredményeket addig úgysem tapasztalhatom meg amíg nem csinálom rendszeresen. Másrészt a gyakorlatok hozománya olyan mint egy Ogre. Minden szinten mást ad. Gondolok itt arra, hogy először az izmai edződnek meg az ember lányának. Azután az idegein is meglátszik a rendszeres pihenés. Fizikai gyógyulások,lelki stabilitás, érzékenység növekedés. Ha a gyakorlatok már jól mennek, nem kell arra figyelni már, hogy mi is a feladat akkor össze lehet kötni megerősítések ismételgetésével. A könyvben minden rítushoz ajánlanak néhányat,de aki ismeri Louise L Hay könyveit, az számtalan variációból válogathat. Persze egy idő után mindenki a saját költeményét mondogathatja.

A saját tapasztalataim: 13 ismétlés számnál megálltam, ugyanis a kicsim körülbelül  ennyit tolerál reggelente.Van olyan, hogy konkrétan a fejemre mászik gyakorlás közben. Nem mindig tudom befejezni, sokszor nem tudok magamra, a számolásra,a légzésre figyelni, mert közben beszélgetünk
.
-Anya mit tornázol?
-Az öt tibetit!
Az ötibetűt?:)
Most fedezi fel a betűket.
Képzeljétek, utánoz. Nézem egyik nap a fordított v alakot próbálgatta:))Nagy reményekkel tekintek az oviba járásra, a nyugodtabb körülmények, a nagyobb koncentráció biztos meghozza a maga gyümölcsét.

Mindennek ellenére rendíthetetlen vagyok.
Most kezdem azt érezni, hogy nem nehéz, sőt némelyik kimondottan kellemes, és el is tudok lazulni a gyakorlat közben.Olykor.Tehát az izmaim megerősödtek.
Az anyacserém felgyorsult. A hangulatom kiegyensúlyozottabb lett- hát volt mit kiegyensúlyozni, azuram a megmondhatója.
Sokkal könnyebb lett feldolgoznom azokat a történéseket, amiken azelőtt napokat siránkoztam, duzzogtam.
Szóval nagy csodák nem születtek egyenlőre, mégis nagyon elégedett vagyok.

Legfőképpen azért, mert ki tudok tartani valami mellett, és így tapasztalatot szerezhetek a Lépésről-lépésre című Szaturnuszi tanításból. Bővebben itt a Szaturnuszról.
De a kitartás MINDIG meghozza az eredményt, és ez az egyik legkevésbé népszerű bolygó még ajándékot is osztogat. Erről írok majd egy következő bejegyzésemben

2012. február 5., vasárnap

Anya olvas-Az elveszett boldogság nyomában A kontinum-elv

 Két és fél évvel ezelőtt találtam rá a Mamamira s ott több ezer anyukán keresztül a kötődő nevelésre, a babahordozásra. Egy csapásra szerelem lett a számomra "új"életforma, és ez a sokszínű társaság is, hihetetlen mennyiségű tapasztalattal, segítséggel. Na, bele is csaptam a közepébe. Hordozókendőt kötöttem, pelust mostam, együtt aludtam.
Végre  megerősítést kaptak az érzéseim, az a rengeteg rossz érzés, amivel a nevelés során találkoztam, a két nagyfiú kiskorában. Szép lassan MINDEN olyan dolog megvilágosodott bennem, amivel azelőtt kínlódtam. Tedd a kiságyba, etesd háromóránként, hagyd sírni, a tej nem elég-jó sorolhatnám,és én legtöbbször hallgattam a nagyobbakra. Így hát boldogan olvastam az új dolgokról-amik persze,mind-mind ősi bölcsességeken alapszanak-és nem hagytam magam többé befolyásolni.
Cseperedett a kicsim, és  jobban a dolgok mélyére akartam nézni. Pontosabban, hogy miért is csináljuk mindezt? Persze tudtam, hogy ez jó a babának, és tapasztaltam , hogy jó nekem, de mégsem volt mindig volt kerek., Félre ne értsenek, nem a kötődő neveléssel volt baj.
Azt hiszem kicsit félre is értelmeztem a dolgot és el is ment az egész az elkényeztetés irányába olykor.( mivel nálam nemigen lehet állandóságról beszélni:) De aztán rájöttem, hogy ez nem is az, hanem inkább kompenzálás. És egy kicsit csalódott lettem, amikor az ígéretekkel ellentétben, a gyermekem nem lett barátságos,kiegyensúlyozott,és nyugodt.
A kötődő nevelés azt jelenti, hogy mindig ott vagyunk a gyermeknek, készen arra, hogy kielégítsük a szükségleteit, reagáljunk  arra, amit jelez, mond nekünk. Ő születik bele egy meglévő rendszerbe a családba, ami ez után is működik tovább- teszünkveszünkmotyogatunk-többé kevésbé változatlanul. Persze változik az ember életmódja, főleg az első baba megszületése után, de nem az a cél, hogy a kicsi körülforogjon a világ.
Belső vívódásaim visznek engem előre-könyvről-könyvre, gondolatról-gondolatra,kérdésről kérdésre. Miközben igyekszem elsajátítani az új "nevelési" elveket / és máris ellentmondásba keveredtem magammal, mert legtöbbször arról van szó,hogy nem valamit csinálni kell, hanem nem csinálni./észrevettem, hogy ez miden igyekezetemmel ellentétben nagyon nem könnyű dolog. Már kívülről tudom, hogy a gyermek agyát, testét mérgező vegyületek mossák át ha sír, megijed fél és gátolják a fejlődésben és, hogy boldogság hormonok simogatják testét lelkét, építik erősítik az idegpályáikat miközben vigasztalják,örülnek neki, babusgatják őket.(Okosan nevelni tudni kell). Hogy a hordozott babákat sokkal több inger éri, és sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat, emiatt nyugodtabbak, lazábbak ( a személyiségük), nyitottabbak.
Szóval annak ellenére,hogy kiválóan kiművelődtem nem egyszerű a dolog. 
Rá kellett jönnöm, hogy a belém vésődött minták,amelyek a gyermekkoromból származnak, SOKKAL erősebbek minden észérvnél, igyekezetnél és jó szándéknál.
Rengeteg frusztrációt éltem át ez idő alatt. Nem is tudom, igazándiból jól tettem-e, hogy nekiveselkedtem tulajdonképpen saját magamnak, mert sokszor azt érzem, hogy lehet, hogy többet ártottam, mint használtam. Bár ez azt hiszem kikerülhetetlen dolog volt, visszafordulni meg nem lehet, úgyhogy csak kilyukadok valahol, és fel tudom hozni a gyöngyömet.
A könyvről tulajdonképpen nem sikerült írnom, viszont magamról igen. A következő részben kikerekedik, mit is szeretnék kihozni az egészből.



.

2012. január 3., kedd

Működő gyógymódok: Az öt tibeti rítus

Január elsején nagy nehezen feltápászkodtam a fotelból két óra tévézés után, és kipróbáltam az öt tibeti rítust.

Anyukámtól kaptam kölcsön egy dvd-t,már régen hallottam róla, de ezidáig még nem kerültem velük hathatósabb ismeretségbe.Mondatom, hogy se testileg, se lelkileg nem voltam a toppon. Fáradt voltam, beteg, és tele volt a hócipőm. Konkrétan nem volt kedvem élni sem.  Olykor ez megesik velem, majd elmúlik valamitől, majd ismét a gödörben találom magam időről -időre. Mindezt teljesen kiszolgáltatva az eseményeknek, csillagoknak, hormonoknak vagy mittudomén minek.

Mindössze néhány perc alatt elvégeztem az első alkalomra előírt három ismétlést. Mire kettőt fordultam,azon kaptam magam,hogy csacsogok a férjemmel. Hóóó! Visszajött az életkedvem, a felhőket elfújta a szél.

MINDEZ HÁROM PERC TORNÁTÓL?

Kiderült, hogy a lemezhez könyv is tartozik, meg is kerestem a netten, s azon nyomban el is olvastam. Rövid lényegre törő, némi kalandos beütéssel. Ki is derült, mi volt számomra olyan hatékony, persze sok mással egyetemben.
Az első rítus három forgás, ami az aurából, az érzelmi testből kitisztítja a fájdalmat, haragot, stb....
Az egész program segít a csakrák energiafelvételét normalizálni.
Én az antisportista, alig várom a következő napot.

A Fiatalság Forrása:





2011. január 17., hétfő

Legyetek olyanok mint a gyermekek

Marcikám a család egyetlen őszinte tagja. Ha baja van , megmondja,ha nincs elvan mint a befőtt, nem gyárt magának. Ha valaki nem tetszik, megmondja, ha tetszik kimutatja. Ha éhes eszik, ha nem nem.Ha fáj akkor sír, ha elmúlik, már el is felejtette, nem foglalkozik vele soha többet. Ha ügyes volt büszke rá, elvárja az elismerést, de mást is megtapsol.Nem ragad bele semmibe. ÁRAMLIK.

Vajon ezekre a dolgokra gondolt Jézus, amikor a fenti szavakat mondta?


 
 Ha hibázott, úgy csinál mindha nem történt volna semmi...:)))
 Hát ő tökéletes emberke,csöpp esendőséggel.

A Teremtő és a biciglizés

Nem most volt. Még őszel tekertük Marcikával az utolsó napsütötte napokon a bringát.Nem hátul van az ülése, mint ahogy ma az divatos, hanem az a békebeli elöl a nyergen. Szépen előttem ül, biztonságban. Fogja a kis kezével a kormányt, nagy büszkén, mindha ő vezetne. Csilingel, ha elunja magát.

Már igen magabiztos lett a nyár alatt. Kezdett vagánykodni, már nem csak fogta a kormányt, hanem megpróbált irányítani.
 Én mentem előre, ő jobbra.
 Én kanyarodtam balra ő jobbra.
Ebből aztán lett majdnem borulás.

Mondom neki- Marcika! Anya vezet, te nem tudod merre megyünk, majd ha nagy leszel....

Már egy ideje igyekszem a világot függőlegesen szemlélni. A szimbolikáját megérteni.

Mi emberek vagyunk a Marcika. Anyuka, talán a felettes Énünk, aki sokkal nagyobb perspektívából látja az életünket, tudja honnan jöttünk, hová megyünk, és a kettő között merre kellene vezetnie az utunknak.

Talán őmögöttük rengeteg angyal tevékenykedik, azoknak a helyzeteknek a megteremtésén, melyekre szükségünk van, és ő mögöttük ott a Teremtő.

Háát, ez egy négyemeletes bicigli, és mi csak rángatjuk a kormányt, mert azt hisszük, hogy tudjuk mit csinálunk.

2009. július 18., szombat

Hold

  • Háromszoros Rák jegyűként a Hold a legfontosabb és legkedvencebb bolygóm. Az asztrológiai szinbólumok között talán ezt is ismerem a legjobban. Jöjjön hát egy értekezés az éjszakai égbolt királynőjéről,

A Hold

Ki vagyok?

Luna a holdistennő, Az anya, A rejtett, A mélyen zajló, A tükröződő, A tudatalatti, … érzések, álmok, gondoskodás, vágyakozó, lélek, család, ösztönösség, gyerekes, haza, passzivitás, kedély, hullámzó,tápláló,teremtő, elengedő, védett, változó, ciklikus,befogadó….

Szimbológia

A Hold a föld hűséges kísérője, a test anyagba szállásának szimbóluma. Ábrázolása két félkör a lélek szimbóluma, az egyik félkör az isteni tudat, a másik az emberi tudat. Összekapcsolódva jön létre a személyiség. A Hold személyiség-tudat rejtett, ellenőrizhetetlen és finom: érzékeny és befolyásolható) önkéntelen információ- befogadó) részét testesíti meg.

Az örömök, fájdalmak, traumák átélésének az alanya. Itt raktározódik el minden emocionális megélésük, s ez a tárhelye minden gyermekkori érzelmi tapasztalat, a születés és a magzati korunk emlékeinek, és előző inkarnációink lenyomatának. Ezek a tartalmak nem tudatos, bármikor felidézhető emlékek, egyrészt mennyisége hatalmas ,végigvonul a történelmen egészen a teremtésig, másrészről ezek negatív és pozitív érzelmi töltetének az összessége elviselhetetlen lenne a tudatos elme számára. A Holdhoz tartozó tudattalan elme tárol mindent, mintegy alvó , szunnyadó állapotban. Ezekből, az emlékekből jön létre az ösztönös viselkedés. A személyiségnek a nem tudatos része. Az ösztönök, az álmok, az érzelmi benyomások és az azokra adott tudattalan válaszok erednek belőle. Az asztrális testünkkel, asztrálsíkkal van kapcsolatban.

Fénye a Naptól származik. Virtuálisan azonos nagyságú, égitestek, ám a Hold anyagi, a Nap energia természetű égitest.

A személyiség tartópillére

E két égitest, az emberi lét két alap pillére. A Tarot kártya főpapnőjét két oszlop között ábrázolják. A fekete a hold, a fehér oszlop a nap szimbóluma. A székelykapu két oszlopán is a Nap és a Hold díszeleg, csendes emlékeztetőül. .

A Nap az élethez való energiát adja, a Hold az élethez szükséges formát, azt a formát, anyagot, amiben a Nap energiája megnyilvánulhat. A Nap yang energiájú, aktív szellemi teremtőerő, férfias, értelemmel megvilágító. A Hold, a yin energiák megtestesítője passzív, nőies, anyag teremtő, szeretettel tápláló.

Metafizika

„ A Hold a kollektív tudattalannal kapcsolatban álló individuális tudattalan lelkivilágot, és így mindazt a bennünk rejtőző (mágikus) erőt és hatalmat jelöli, amely életünket fenntartja és irányítja, anélkül, hogy azt különösebben irányíthatnánk, befolyásolhatnánk, akaratunkkal, racionális értelmünkkel. Mindezek által a nőies, nyugalomhoz és intimitáshoz ragaszkodó, kötődni és oldódni vágyó belső lelki életünket testesíti meg, aminek köszönhetően tudattalanul állandóan kapcsolatban állunk a létezés más lényeivel és létformáival. Végső soron az önkéntelen információ befogadási, információ átalakítási és visszatükröződési képességünket, valamint tudattalan kreativitásunkat.// kép: tükörbe néző lány//Ezért az anyaság, a szaporodás, növekedés, gazdagodás, a tágulás, vagyis a teremtésben való közvetlen (az embernél hús-vér szintű) részvétel princípiumát testesíti meg.

Az egyéni horoszkópban az anyához, nőknél az anyai állapothoz, az anyaság szelleméhez való önkéntelen és öntudatlan viszonyulást (vágyat, ragaszkodást vagy elutasítást, önkéntelen irracionális félelmet) jelöli.”

Funkciója a horoszkópban

Jelöli az otthoni életet és a családdal fennálló kapcsolatainkat. Megjeleníti az anyát saját anyaságunkat, férfiaknál a személyiség nőies, gondoskodó részét. Jelzi a szülött családját és az ahhoz való viszonyát. Belső gyermekünk is itt él, felnőttkorban sokszor elfeledve, elhagyva Következtetni lehet az otthonára, házára. Férfiaknál az anya majd a feleség jelölője, nagymama, idősebb női rokon. Társadalmi ügyekben a tömegek a nyilvánosság szimbóluma.

Jelképezi az érzelmi-lelki életet, A képzelet és vágyvilágot, Az érzelmi azonosulás képességét, a gondoskodó hajlamot. Megmutatja szülőhazánkhoz, azok hagyományaihoz való viszonyunkat. Testünkben jelöli a testnedvek működését, a ciklikus működéseket, emésztési funkciókat, mint az információ feldolgozás testi szintű megélését, a memóriát és a z érzelmi motivációkat.

Lélektan

A hold princípium diszharmonikus a személyiségünkben, ha hiányoznak belőlünk a hold bizonyos aspektusai, ha a múltból gátolva hoztuk magunkkal az energiáit egy negatív tapasztalat következményeként, vagy ha eluralkodik bennünk, egy tulajdonság öncélú túlpörgetése által.

Ha túl kevés /gátolt, hiányos/ a hold energiája, túl racionálisak, ridegek, érzéketlenek, önzőek leszünk. Az érzéseinket nem akarjuk, vagy nem tudjuk kifejezni. Vágyainkat nem tudjuk kifejezésre juttatni, mindeközben mindennél jobban vágyunk arra, hogy szeressenek minket, törődjenek velünk. Úgy érezzük mi csak adunk és nem kapunk semmit cserébe. Sértődött, mártír magatartás alakul ki. Depresszió, melankóliakór tör ránk időről időre. Nincs tudomásunk és tapasztalatunk arról, hogy képzelőerőnk, fantáziálásaink befolyásolják sorsunk alakulását. Túlzottan racionális az élethez való hozzáállásunk, nem ismerjük bensőnk sugallatainak segítő szándékát. //PL: a horoszkópban:- erő, fényszög//

Ha túl sok a Hold energiája, önállótlan, szeszélyes határozatlan, tétova, félénk, nyugodni nem tudó lelkek vagyunk. Hangulatunk hullámzó, kiszámíthatatlan, amivel másokat és saját magunkat is tönkre teszünk. Befolyásolhatóak érzelmileg labilissá, túlérzékennyé válunk. Érzelmi kötődéseink ránehezednek másokra, mintegy elvárjuk, hogy pótolja az anyát, a gondoskodást, vagy ennek az ellenkezője, hogy elhalmozzuk, megfolytjuk társunkat, gyermekünket gondoskodásunkkal. Mindezt azért, hogy magunkhoz kössük, hamis biztonság illúzióját létrehozva. Irreálisan aggódóak vagyunk például a gyermekeinkért, ezzel őket hátráltatva, fogva tartjuk őket gyermeki létükben, meggátolván az ő felnőtté válásukat. Önbizalmunk igen kevés, könnyen megbántódunk, sértődékenyek leszünk. Képzelőerőnk gát nélküli, irreális, romboló. Nem vagyunk tisztába azzal, hogy az aggódásunk, öncélú fantáziálásunk miként befolyásolja életünk eseményeit.

Harmonikusan megélt Hold energiáink hatására érzékenyek és nyitottak vagyunk saját legbensőbb igényeinkre, vágyainkra, azokat kielégítő életet tudunk élni. Ezáltal érzékenyek vagyunk mások érzelmi, testi, lelki szükségleteire, segítséget, gondoskodást tudunk nyújtani, ha igénylik azt. Képzeletvilágunk derűs, és harmonikus. Tisztában vagyunk azzal, hogy vágyaink, aggodalmaink hatással vannak életünkre. Képesek vagyunk fantáziánkat kordában tartani, sőt azt építő módon használni. Nyitottak vagyunk az anyagi világon túl létező dolgok iránt, bízunk belső sugallatainkban.

Hold az örök változás

Az emberi létben három folyamatot élünk meg, újra meg újra. Befogadás, táplálás, elengedés. Gondoljunk csak az anyaságra, a nő befogadja a férfit, vele a magját, a fényt, az egyé válik vele, így indul meg a teremtés a növekedés, a sokasodás. Az anya szervezete táplálja a gyermeket, születése után, gondoskodik róla, majd felnőtté válása után útjára engedi. Egy másik folyamat az emésztés. Magunkhoz vesszük a táplálékot, a szervezetünk hasznosítja belőle a tápanyagokat, majd amire nincs szüksége, azt elengedi.

Érzelmeink mások érzelmeit is helyesen így kezeljük. Elfogadjuk, befogadjuk őket, megemésszük, gazdagítjuk magunkat a tapasztalattal, majd elengedjük azokat.

A női létnek is három fázisa van. A leány, az anya, és a banya. A leány befogadja a szüleitől a testi, lelki, szellemi táplálékot, majd az életszakasz végén a fényt, a férfit. Anyává levén táplálja a gyermekeket, bőséget teremt, majd gyermekei felnőtté válásakor elengedi azokat a saját útjukra. A banya létben elengedi világi ambícióit, segít másokat, hiszen élete során tapasztalatai bölcsességgé értek, majd elengedi a földi létet.

Népmese

A Hold- princípiumot a mesékben a főhős édesanyja ( a királyné vagy a szegény ember felesége) képviseli. A főhőst, mikor világgá megy, az anyja búcsúztatja, indítja útjára (míg amikor hazatér, általában az apja fogadja). Ő az út kezdete, de látens módon a célja is: amikor a főhős legyőzi a nehézségeket, s elnyeri a királylány kezét, és feleségül veszi őt, ismét összekapcsolódik a Hold princípiummal.

A legárnyaltabb anyafigurákkal azokban a mesékben találkozhatunk, ahol leánygyermek a főhős. Nemcsak az anyához fűződő viszonyról, hanem a leendő anyaszerepről is tanítanak.

Hogyan üzen a szellem a testünkön keresztül?

Bármely folyamat gátolt, túlhajszolt, megtagadott, a lelkünkben az egyensúly felborul, visszaélünk az ősprincípium energiáival, öncélúan használjuk, vagy tagadjuk meg azokat. Hosszú időn át diszharmonikusan megélt hold energia a testünkben a következő testrészeken keresztül üzen nekünk. Emésztő rendszer, női szervek, az érzelmekkel kapcsolatban lévő endokrin rendszer, ezen belül főleg az agyalapi mirigy/hypothalamus/, ezen kívül a táplálkozással és anyagcserével kapcsolatos pajzsmirigy.

Amíg nem tudatosul bennünk, hogy a velünk ellentétesen érző és gondolkodó emberek a valóságnak egy másik – és épp annyira jogos és érvényes-részét testesítik meg, más életformát választanak, addig –mivel nem fogadjuk be és nem emésztjük meg –emésztőrendszeri problémák széles skálájával lehet dolgunk. Át kell alakítanunk a rendkívüli érzékenységünket és sebezhetőségünket információ-befogadási készséggé. Szentimentális és egoista félelmeinkből fakadó, családjáért, szeretteiért való túlzott aggodalmaskodásnak, féltésnek, és féltékenységnek következtében, a nyirokmirigy és elsősorban a hasnyálmirigy működési rendellenességeivel, majd a gyenge immunrendszerünkkel kell szembenézzünk.

Túlérzékenységünk eredménye lehet étkezési probléma, a testsúly ingadozása. Néha sovánnyá emésztjük magunkat sértődöttségünkben, hol pedig felesleges kilókkal bástyázzuk el magunkat a környezetünkből érkező agresszió ellen. Az anyasággal, a megtermékenyüléssel, szüléssel szemben táplált rejtett agresszió, ellenállás a női szervekben jelzi a diszharmóniát. Hullámzó lelkiállapotunk sértődékenysége, túlérzékenysége depresszióba, önsajnálatba, vádaskodásba vagy szenvedélybetegségekbe sodorhatnak.

Ha régi már, az elengedés fázisát túlhaladó érzelmekhez, reakciókhoz ragaszkodunk akkor az emésztés lassul, a tápanyagokon kívül már a mérgező anyagokat szívja fel a szervezet. Az elengedés, fájdalmasabb nehezebb. Ugye ismerjük a székrekedést? Ha krónikussá válik, akkor érdemes a fenti gondolatok mentén megvizsgálnunk az életünket. Mely dolgokhoz, érzelmekhez, kapcsolatokhoz, esetleg tárgyakhoz ragaszkodunk úgy, hogy az már nem válik hasznunkra. Ha meglátjuk ezt a dolgot, észre fogjuk venni azt, hogy már nem táplál, hanem mérgez bennünket. Így az engedés sem lesz nehéz.

A fizika

A Hold 27 nap, 7 óra, 43 perc és 11 másodperc alatt kerüli meg a földet. A horoszkópban a leggyorsabb égitest, két és félnaponként vált csillagjegyet. Képe folyton változik, dagad, megtelik, majd fogyni kezd.

Analógiái, avagy ami csak eszembe jutott a holdról: ár-apály, testnedv, gyöngy, baloldal, befogadó, tápláló, elengedő, anya, gyermek, lélek, tudatalatti, tükröződés, múlt, emlékek, lenyomatok, ösztönös, érzékenység, érzelmek, táplálkozás, ciklikusság, változékonyság, nő, víz, sötét, rejtett, hideg, nedves, család, biztonság

Kapcsolódik még

Rák jegy, IV. földház, Aritmológia: 2, Vibráció törvénye, Főpapnő, solutio az oldás alkímiai művelete.