Nem könnyű megváltozni!

Viszont nehéz.

De nem lehetetlen!

Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

No, hát én felvettem a kesztyűt.

3.A gondolatok hatalma

A következő lépés a negatív romboló gondolatok megfigyelése, majd következetes semlegesítése. Mondhatnám egyszerűen azt is, hogy kezdjünk el pozitívan gondolkodni, de ha valaki igen ramaty állapotban van, nem fog menni. Nem lehet egyszerre több lépcsőt átlépni, mert nem elég hosszú a lábunk. A pozitív gondolkodástól olykor olyan messze vagyunk, hogy akár fizikai fájdalmat is okozhat, ha a megszokott gondolkodást ilyen drasztikusan akarnánk leállítani. Tulajdonképpen addikcióról van szó.

Eleinte azt érjük el, hogy meghalljuk ezeket a negatív monológokat. Igyekezzünk elfogadni ezt a működést, ne legyen miatta bűntudatunk, hiszen senki nem tanította meg, hogyan bízzunk Önmagunkban és az Élet csodájában. A szüleink sem tudták, és az ő szüleik sem. Az egész család morfogenetikus mezeje át van itatva többek között ezzel is, tehát nagyon sok év öröksége dolgozik bennünk.

Hatalmas lépést léptem előre, amikor a következő technika az eszembe jutott. Volt régen egy telefon reklám, ahol egy magas lépcsőről (pl:Spanyol lépcső) Rengeteg színes kislabdát dobtak le, Gurulak, pattogtak a szivárványszínű labdák. Mozgalmas kép, de semleges. Valamélyest vidám, de nem túlzottan. Na, amikor jött a mormogás, hogymármegintblablabla……., akkor izibe ezzel a képpel kicseréltem. Rengetegszer.

Amikor a fülünkbe mászik egy dallam, és dúdoljuk akár napokig is, aztán kezd egy kicsit fárasztó, majd idegesítő lenni. Már nem akarjuk, de csak odapofátlankodik a tudatunkba újra meg újra. Először at első strófánál állunk meg, aztán az első sornál csattanunk fel, hogymáámegint. Amikor még az első hangokkal bepróbálkozi, már igazán tele van a batyunk vele. Máá nem teccik, de méég mindig jön. De nem dúdolgatjuk egész hátralevő életünkben, ugye? És ami kicsiben működik, az nagyban is fog. Punktum.

Működő gyógymódok: Az 5 tibeti rítus III

Az előző írásomban írtam az érzelmi lényem rendezéséről, és az ebből fakadó erőről. Még egy dolog eszembe jutott erről. Amire ezt a plusz energiát felhasználom.

Ez a Rend. A Rendszer.

Életem egyik rákfenéje ennek hiánya volt. Sokat kínlódtam ezért. Nagyon éreztem, hogy nem jó. Nagyon éreztem, hogy valahogy meg kell oldanom ezt a dolgot különben a káosz maga alá temet. Most látom, hogy egyszerűen nem volt energiám. Főleg a sziszifuszi munkára, és hát egy anya és feleség életét legfőképpen ezek teszik ki. Megcsinálod és már kezdheted is előröl. Sosincs kész. Utáltam.Sajnáltam rá az időt.

Valószínű nem csak a rítusok hoztak változást, de az biztos, hogy erre is lett energiám.

Először is mint már említettem soha semmit nem voltam képes három napnál tovább csinálni, és a rítusok gyakorlása gyakorlatilag ledöntötte bennem ezt a falat.Született bennem valamiféle tisztelet, az iránt amit csinálok, és saját magam korlátai, igényei iránt is.

Rájöttem, ha meg akarok spórolni időben valamit, azt mindig kénytelen leszek utólag megfizetni.

Jártam egy Hely-re ahol függőséggel küzdő emberek gyógyultak, próbáltak segíteni egymáson. Kivétel nélkül híján voltak a rendszerességnek.

Azután megtanultam azt, hogy bármit csinálunk –ételkészítés, vasalás kertészkedés, játék- annak a tevékenységnek a végzése alatti aktuális lelki állapotunk tovább rezeg és hat.

Például vasalásközben gondolhatom azt is , hogy -mármegint ittezarengeteg ruhasosemlesszvége. Szóródnak a láthatatlan szikrák a kezemből és a fejemből. A ruhák is átveszik ezt az energiát, és én is egy kemény órát álltam teli negatív romboló energiák kellős közepén, szép lassan, de biztosan mérgezve magamat.

De vasalhatok úgy is, hogy arra gondolok, milyen csinosak lesznek a fiaim a szép tiszta ruháikban, mindenki vonzónak találja majd őket, mert jó energiák ölelik őket.( persze nem ez a cél, inkább csak amolyan melléktermék, az, hogy minél gyakrabban kivonjam magamat a mérgelődés ördögi köréből.)

S máris a gyógyulás útján járunk.

Az asztrológiai hatos földház (a szűz csillagjegy gyakorlati életterülete) egyik területét Kozma Szilárd így fogalmazza meg:

„Az ember által megtestesített isteni szellem nemesítő tevékenységét, a napi tevékenységet, egységes kultuszt, a művelést ( földművelést, szőlőművelést,fajnemesítést, emberművelést) jelenti. Az ember szellem-nyitó, a biológiai és az ásványi életformákat tudatos tevékenységén keresztül, a spirituális létezéssel egybekötő, természete alakító: megszentelő tevékenysége.”

Mennyivel több ez a látásmód, mintha csak a hagyományos asztrológia értelmezésében azt mondanánk: A munka, a munkakörülmények,a szolgálat, a napi rutin, az egészség-betegség és a munkabalesetek háza.

Nekem erről  Az utolsó szamuráj című filmből jut eszembe egy mondat. Amikor a főhősünk már a szamurájok falujában sétál( a detoxikálás után:) , közben figyeli a falu lakóit. A mesélőnek a következő mondata vág ide: „A faluban mindenki saját mestersége tökéletesítésével foglalatoskodik… „Teljes békében, szinte meditációs állapotban teszik a dolgukat. Ki a harcművészet, ki a teaszertartás, ki a fegyverkészítés,ki a gyermeknevelés útján jut el önmagához. Ehhez képest mi rohanunk pörgünk elégedetlenkedünk, többet és mást akarunk.

Itt kapcsolódik a Merkúr kétszeresen az ügyhöz, mint a szűz jegy ura.. Elsősorban a kezünkkel, amivel az adott tevékenységet végezzük, az analógiás –függőleges- világkép és gondolkodás szerint, a kézművesség. Másodsorban a gondolkodásunk,és persze annak minősége.

Nem mindegy, hogy egy lehúzó, betegítő ördögi körben élünk, dolgozunk, vagy egy emelő, gyógyító jótékony spirál terel minket előre.

Nehéz dolog kiszállni az ördögi körből. Nagy a vonzása, de nem lehetetlen..

A gondolataid te választod meg!

A gondolataid hatnak az erődre!

Az erődet te döntöd el mire használod!

Tőled függ minden!

Tény hogy rengeteg energiát igényel, és ha nem vagy egészséges, nem fog menni.

Napi öt perccel kezdődik.

Merkúr

Az autópályán száguldva gondolataim is cikáztak a fejemben.Mindkét dolog a Merkúr fennhatósága alá tartoznak: közlekedés, gondolkodás, ...kommunikáció, mozgékonyság, kapcsolódás, kíváncsiság, logika, és a gyermekek. No ezen gondolkodtam éppen. Olyan szépen összeillenek a dolgok.

Gyermekkorunkban amikor elkezdünk beszélni, ismerkedni az anyán kívüli világgal, kezünk lábunk már engedelmeskedik, szaladunk ameddig csak merünk, a kíváncsiság olyan erős bennünk, hogy mindig kérdeznünk kell, mindent meg akarunk ismerni.

Kíváncsiságunk, mint egy könnyű pilangó, száll egyik dologról a másikra, nem köt le semmi hosszú időn át, anyának mindig új és új dolgokat kell kitalálnia. Még nem vagyunk se lányok, se fiúk, csak gyerekek. A türelem még nem az erős oldalunk, miért is lenne? A Merkúri időnket éljük, a gondolatoknak nem kell idő, amit szeretnénk azt azonnal szeretnénk, nem értjük, miért nem lesznek a dolgok most, miért kell várni?

Ha erős benned a Merkúr, lehet, hogy magadra ismertél, és ezek a gyermeki tulajdonságok végigkísérnek életed során.