Jó anya -rossz anya

MINDEN ÉDESANYÁNAK

Talán túl vagyok életem egyik legintenzívebb, legnehezebb időszakán. Minden fizikai, lelki és intellektuális energiámra szükségem volt ahhoz, hogy minden szempontból megújulva,- rengeteg új ismerettel önmagamról és a világról- kerüljek ki ebből az embertpróbáló életszakaszból.

Asztrológiailag nézve olyan négy évvel ezelőtt egy Plútó-Plútó kvadráttal vette kezdetét életem második olyan szakasza, amely az anyaságról szólt. Ezután közvetlenül a Plútó áthaladt a születési Holdamon. Rák szülött lévén- Plútóval, Szaturnusszal támadott Hold tulajdonosaként- nem ez volt életem legharmonikusabb időszaka. Mondhatom inkább, megjártam a poklot, hála istennek ez az utazás inkább magamon belül történt, semmint valami tragédiával szembesülve kelljen megélni az átalakulást. (Vagy annak a lehetőségét, mert a lehetőség még nem garantálja a sikert.)

Az úgy kezdődött, hogy nagyon szerettem volna megint egy kisbabát. De már a foganás sem ment olyan könnyen, mint annakelőtte. És az a gyönyörűnek álmodott csecsemő és kisgyermekkor sem lett olyan felhőtlen, mint gondoltam. Sokévnyi tapasztalattal magam mögött könnyűnek reméltem a dolgot. Tökéletesen akartam csinálni, talán utoljára élhetem meg az anyaság ezen törékeny szakaszát.
Rengeteg új impulzus ért, nevelés, táplálkozás rengeteg új lehetőség, amitől sikert reméltem. Rengeteg energiát fektettem, sok irányba a siker érdekében.
Eközben a babám nagyon rossz alvó volt. Hónapokig éjszaka is óránként ébredt, én szoptattam. A nappalok sem voltak nagyon rózsásak. Sem egy nyugodt alvás, sem egy ebéd, két évig. Eközben a nagy igyekezetben- hogy tökéletesen felkészült anyaként sikerül egy tökéletesen boldog  gyermeket fogok nevelni- sikerült magam a végsőkig leamortizálnom, és a magamról alkotott kép szöges ellentétévé válni. De hát a Plútó már csak ilyen, levisz a dolgok legmélyére, ahol megmutatja a teljes igazságot. Én ugyanis csak szerettem volna olyan jó anya lenni, mint amilyennek láttam magam. De nem voltam. A fizikai, lelki stressz kihozta belőlem a legrosszabbat.

Egy előző írásomban a "gyöngyhalászatról" írtam, hát ennek az időszaknak a végére egy egész gyöngysort sikerült felszínre hozni.

Volt egy időszak amikor emígyen vélekedtem a fennen forgó témáról:

Rossz anya nem létezik, minden anya a legjobbat akarja a gyermekének. Létezik olyan, hogy valakinek nincsenek jó szerszámai, eszközei, tapasztalata a nevelés terén, ezt- idővel-  minden bizonnyal pótolja, szélesíti a skálát az ember ha törekvő.
A másik dolog az energia. Nagyon sokat hallani manapság arról, hogy milyen fontos a rezgésszintünk növelése. Hát nemhogy fontos, hanem egyenesen életbevágó fontosságú ebben az életszakaszban. Minden misztikus felhang nélkül.
Az anya szeretne minél többet megadni a gyermekének. De az anya FÁRADT. Az anya egyedül van. Manapság beleestünk a nagy civilizációs csudába, és mindenki egyedül van. A nagycsaládok a többgenerációs családok, a sokgyerek, unokatestvér-rokonok nyűgje elől való menekülésben egyedül maradtunk. A férj látástól mikulásig dolgozik, jó ha este van fél órája a csemetére.

Olvastam valahol, hogy az édesanya alvás ideje szent- min 6 óra egyhuzamban- mert különben nem tudja végigcsinálni a maradék 16-18 órás időszakot, amikor végig éberen és aktívan kell töltse az idejét, legtöbbször feszített munka tempóban. Arról is hallottam, hogy kínzási módszerek közé is tartozik az, ha valakinek rendszeresen megzavarják az alvását. Simán be lehet tőle kattanni. 
Nos, ez ilyenkor nem a legjobb móka. Én nem tudtam, hogy nem bírom, és csak kitartottam eltökélten. Éjjel-nappal. Azt gondoltam senki nem viselheti olyan jól a gondját a kicsimnek, mint én, hát nem is maradt el senkivel.
Azután vannak olyan emberek (XII-es házas karmások) akiknek szinte kötelező lenne a napi minimum 1 óra egyedüllét ( meditáció, elmélkedés, tanulás, gyakorlatok végzése), különben előbb utóbb összedől körülöttük minden.
Sok idő telt el mire rájöttem, hogy MUSZÁJ vagyok magammal is törődni. Rájöttem, ha én nem vagyok kerek, egészséges akkor a gyermekem sem tud az lenni. És nem csak a kicsi, akivel még jó pár évig egy energia rendszerben élünk, és kihat rá a legkisebb megrogyásom is, hanem a nagyok sem boldogulnak úgy az életben ahogy kellene,ha én szorulok az ő segítségükre. Ekkor találtam rá a Tibetiekre, és megkezdődött a felemelkedésem. Fizikailag és lelkileg is sokkal stabilabb lettem,mint bármikor annak előtte- ebből kifolyólag a gyermekem is sokkal kiegyensúlyozottabb lett. A Tibetieket, követte még néhány hasonló csudás dolog megismerése, és az életembe való beépítése. Ma már képes vagyok reggel és este is 1-1 órát szánni ezeknek a gyakorlatoknak az elvégzésére, tanulására. Persze előbb testközelből meg kellett ismerkedjek a Szaturnusz tanításával. S hogy ez sikerült, jutalmul testileg, lelkileg és mentálisan is sokkal összeszedettebb, és erősebb lettem. A végére még a régen- magamról mint anyáról- álmodott képet is sikerült elérnem ,( na jó erősen megközelítenem) amire mindig is vágytam. Az ember nincs kész soha, és ez nagyon jó, abban az esetben ha a haladást sikerül ténylegesen véghez vinni.

Minden anyukát arra bíztatok, hogy ha napi 5 perccel is, de kezdjen el önmagával törődni. Olyan dolgokat adva magának, ami tényleg tölti, emeli. Szépen magától kikerekedik, egy tényleg hasznos idő, ami csak az övé. A titok a rendszeresség! Minden nap! Nyugodtan, akkor is ha bármikor félbeszakadhat az az öt perc is, nem baj, az új dolgok nehezen indulnak. Minél régebbi egy szokás, annál nehezebb változtatni rajta, de lehetetlen nincs, csak tehetetlen- szokta volt mondani édesanyám. A bringát is elindítani nehéz, de ha már gurul......

A Rák csillagjegye

Nem igazán szeretném elismételni több előttem szóló asztrológus leírását a csillagjegyekről. Sokkal inkább a saját megéléseim, tapasztalataim osztanám meg veletek.
Valahol azt mesélték nekem, hogy a Rák típusú (Nap, Hold, Aszcendens, I házas Hold állással rendelkezők) emberek a rák mellett a kagylóra,pontosan a lelki folyamataik a gyöngy születésére hasonlítanak.

 A gyöngyszem születése nem más,mint a kagyló természetes  védekezése a belé került szennyeződéssel szemben.
Ha kosz kerül a kagylóba az irritálja, fájdalmat okoz, ezért az állat rögtön elkezd kalcium (Szaturnuszi anyag) réteget vonni köré, s évek alatt így kifejlődik ki az igazgyöngy.
Ugyanez megy végbe bennünk is. Ha valamivel nem boldogulunk- mivel vizes jegy vagyunk különleges kapcsolattal a tudatalattinkkal-az elkezd gyötörni bennünket, sokszor nem is tudjuk megfogalmazni, mi is az ami bánt. Emiatt tényleg gyerekes lehet a viselkedésünk, duzzogunk, támadunk, nyűgösködünk.Amiatt, hogy szinte húsba vágóan fájdalmasak ezek a megélések,mi s kemény páncélt, növesztünk magunk köré. Nagyon hosszú, kitartó tudatos önmegfigyelés,és a Tükröződés törvényének az alkalmazása kell ahhoz, hogy a tudatunkba tudjuk emelni az adott probléma lecsupaszított lényegét.

Önmegfigyelés. Ez az a pont ahol el lehet bukni, de legalább évekre le lehet horgonyozni. Ez csak akkor lesz  sikeres, ha képesek leszünk önmagunkat úgy szeretni, mint egy jó szülő a szerelmetes gyermekét. Gyengéden, de korlátokat adva,mindig megbocsájtva, segítve.Ha nem így teszünk a bűntudat, az ön(és mások)büntetés a mártíromság maga alá temet.Ha az adott problémát a tudatunkba tudtuk emelni, tehát meg tudjuk fogalmazni,mi is az ami bánt, akkor van esélyünk túllépni a helyzeten.
 Ha idáig eljutottunk nyert ügyünk van, bár ettől még nem oldódott meg a dolog. Itt ugyanis fel kell tudnunk használni a szemben álló jegy, a Bak jegy jó tulajdonságait. Felelősséget kell tudjunk vállalni a saját életünk történéséért, és felnőtthöz méltó viselkedéssel rendeznünk kell azt.
Ha képesek vagyunk erre, akkor születik meg bennünk az igazgyöngy.

Az én első gyöngyöm kihordási ideje 10 év körül volt. Azóta, hogy megtapasztaltam a ennek az aktusnak a gyönyörűségét, sorozatgyártásba kezdtem. Persze nem mondhatnám, hogy önként és dalolva, a tenger mélyére költözni időről-időre, s ott kegyetlen fájdalmakon keresztül új gyöngyöket létrehozni még a siker élményének az emlékével sem könnyű.
De még mindig jobb mint önmagunkat sajnálva, gyengén, mások által még komolyan sem vehető emberként leélni egy életet.

Persze nem mindenkinek ennyire nehéz, de egy terhelt Hold(kvadrát, oppozíció, diszh.együttállás)esetén nem kis próbatétel.
De segítségül had mondjak el egy mesét:
                                                     

                                                         Elmúlik- gyűrű

    A kép forrása

" Volt egyszer egy király, aki egész életében pártolta a művészeteket, 

a különféle vallási és filozófiai irányzatokat, udvara pedig mindig a tudósok gyülekezőhelye volt.

 Természetesen maga is szívesen bölcselkedett, ám egyszer olyan kérdéssel találta szembe magát,

 amin hiába töprengett egymaga. Tudta egyedül a lelki béke adhat igazi boldogságot.

 De vajon hogyan juthatna lelki békéhez? Miképpen tehetné kiegyensúlyozottá életét?

Sokáig töprengett ezen a kérdésen, mígnem álmot látott, ami sejtette vele a megoldást.

Összehívatta hát országa minden bölcsét, tudósát és papját, s közölte velük kívánságát:

- Kedves alattvalóim, tudjátok meg, egyetlen vágyam, hogy tökéletes lelki békéhez jussak. 

Azt álmodtam, egy mágikus gyűrű tudná megadni nekem a teljes harmóniát. 

Szerezzétek meg nekem ezt a gyűrűt, bármi áron is!

Olyan legyen, hogyha bánatomban rápillantok, nyomban felviduljak, ha pedig öröm ér,

 s úgy vetem rá tekintetem, megóvjon attól, hogy elveszítsem a fejem!

A bölcsek elkomorultak, s gondolkodóba estek. Sokan a mágikus gyűrű kutatására indultak.

 Voltak, akik bűverejű drágakövekkel kirakott ékszereket hoztak, mások varázshatalmú mesterektől próbáltak tudakozódni, de egyik sem volt megfelelő a király számára.

Egyszer aztán a legkevesebbre becsült udvari tudós is előállt a saját megoldásával.

Díszes dobozban hozta mesterművét a király színe elé, aki kibontotta a gyűrűt a selyemből-bársonyból, forgatta egy darabig, majd széles mosoly ömlött el az arcán, s elégedetten bólintott.

 Az udvari bölcsek mind kíváncsian nyújtogatták a nyakukat, de akárhogy meresztették a szemüket, csak egy egyszerű, sima rézkarikát láttak a király kezében.

 A gyűrűbe csupán egy szó volt belevésve, amit a király fennhangon közzé is tett: 

"ELMÚLIK",

/ Boldizsár Ildikó,  Meseterápia könyvéből /

Eredményes gyöngyhalászást minden sorstársamnak!

Működő gyógymódok: Az öt tibeti rítus. Beszámoló I

Január elseje óta, azaz majd két és fél hónapja végzem el reggelenként a rítusokat. Nálam ez önmagában felér egy csodával, mert ezelőtt semmivel nem tudtam két három napnál tovább kitartani. Fakadt ez a feledékenységből,- ami nem volt véletlen, mivel azokat a dolgokat amiknek nem éreztem a hatását, nemingen jutott eszembe ismételgetni- a siker elmaradásának a félelméből- nekem úgysem sikerül- és a túlzott tökéletességre való törekvésemből - u elfelejtettem, akkor már úgysem lesz jó, nem sikerül tökéletesre a kivitelezés, összekevertem az ismétlésszámokat, stb.

A feledékenységem szinte a nullával lett egyenlő, mivel Tudom, hogy milyen jó érzés csinálni is és a napom is utána.A sikert az eredményeket addig úgysem tapasztalhatom meg amíg nem csinálom rendszeresen. Másrészt a gyakorlatok hozománya olyan mint egy Ogre. Minden szinten mást ad. Gondolok itt arra, hogy először az izmai edződnek meg az ember lányának. Azután az idegein is meglátszik a rendszeres pihenés. Fizikai gyógyulások,lelki stabilitás, érzékenység növekedés. Ha a gyakorlatok már jól mennek, nem kell arra figyelni már, hogy mi is a feladat akkor össze lehet kötni megerősítések ismételgetésével. A könyvben minden rítushoz ajánlanak néhányat,de aki ismeri Louise L Hay könyveit, az számtalan variációból válogathat. Persze egy idő után mindenki a saját költeményét mondogathatja.

A saját tapasztalataim: 13 ismétlés számnál megálltam, ugyanis a kicsim körülbelül  ennyit tolerál reggelente.Van olyan, hogy konkrétan a fejemre mászik gyakorlás közben. Nem mindig tudom befejezni, sokszor nem tudok magamra, a számolásra,a légzésre figyelni, mert közben beszélgetünk
.
-Anya mit tornázol?
-Az öt tibetit!
Az ötibetűt?:)
Most fedezi fel a betűket.
Képzeljétek, utánoz. Nézem egyik nap a fordított v alakot próbálgatta:))Nagy reményekkel tekintek az oviba járásra, a nyugodtabb körülmények, a nagyobb koncentráció biztos meghozza a maga gyümölcsét.

Mindennek ellenére rendíthetetlen vagyok.
Most kezdem azt érezni, hogy nem nehéz, sőt némelyik kimondottan kellemes, és el is tudok lazulni a gyakorlat közben.Olykor.Tehát az izmaim megerősödtek.
Az anyacserém felgyorsult. A hangulatom kiegyensúlyozottabb lett- hát volt mit kiegyensúlyozni, azuram a megmondhatója.
Sokkal könnyebb lett feldolgoznom azokat a történéseket, amiken azelőtt napokat siránkoztam, duzzogtam.
Szóval nagy csodák nem születtek egyenlőre, mégis nagyon elégedett vagyok.

Legfőképpen azért, mert ki tudok tartani valami mellett, és így tapasztalatot szerezhetek a Lépésről-lépésre című Szaturnuszi tanításból. Bővebben itt a Szaturnuszról.
De a kitartás MINDIG meghozza az eredményt, és ez az egyik legkevésbé népszerű bolygó még ajándékot is osztogat. Erről írok majd egy következő bejegyzésemben

Újra itt.

Régen írtam. Ahogy kicsi fiam cseperedik, a szabadidőm úgy zsugorodik. No megaztán iszonyú sok tanulnivalót tolt rám az élet mostanság, amit nagyon élvezek, amitől sokszor kétségbe esek, tépem a hajam, hogy eddig ezt, vagy azt miért nem tudtam.

A múlt év, és a mostani is a Hádész ( Plútó-Plútó kvadrát, majd Plútó- Hold (születési uralkodó)együttállás) fennhatósága alatt folyik számomra, akinek Kronosz (Szaturnusz tranzit a IV-es házban) segít be, hogy a leckét, még öregasszony koromban sem felejtsem el. Egy echte Ráknak ez csupa öröm. Komolyan, a lelkem mélyéig szétmarcangolnak. Még az a szerencsém, hogy tudom mit akarnak tőlem, mivel kedves Hermész, mindíg a segítségemre van ezekben a nehéz időkben.

Az egyik fontos téma az ÉLETMÓDVÁLTÁS.

Mivel a Plútó a hatos ház ura, természetes, hogy az én egyébként rendesen kaotikus életvitelemet, táplálkozási szokásaimat szeretné megregulázni. Az elmúlt tíz évben jórészt szellemi tanításokban, ezoterikus körökben, gyógyítóknál kerestem a megoldásokat. Nem mondom, hogy ez az út nem vezetett sehova, -mert minden út vezet valahova-, de nem ott találtam megoldásokat. India, megvilágosodás, Kína, feng-shui, Amerika, angyalok, Európa, antropozófia ( közeledünk!) itt már éreztem, hogy túl messze jártam, és lám a mi kultúránknak is meg vannak a maga bölcsességei, és nekünk ez valószínűleg testhez állóbb, mint az indiai bölcsek üzenetei.Lám még akkor sem gondoltam volna, hogy egy egyszerű Magyar ember fogja megmondani nekem a frankót.
Minden tiszteletem Somlósi Lajos bácsinak, aki hihetetlen tudással rendelkezik, és mindezt olyan egyszerűséggel adja át az embereknek, hogy öröm hallgatni.
Szeretném idegyűjteni a hanganyagait, és az azok indította gondolataimat.

A gyógynövények, a betegségek ismerete, a kezelési módok soha nem tartoztak a kedvenc témáim közé, manapság viszont gyógynövényeket nevelgetek, gyűjtök, krémeket kotyvasztok, latin neveket jegyzek meg, hatóanyagokat részletezek, tüneteket jegyzetelek...hát Hádész alapos munkát végez, nemmondom.

A Kölessel kezdődött...Amaránt, Hajdina, Tönköly, Zab, Gomasio, jászvaj...hajjaj, sóhajt fel a családom, mi jön még ezután! Megmondom! Nincs több Kádár-kenyér! Addig nem nyugszom, míg az utolsó gyermekem is azt nem mondja- Nem eszem többet bóti kenyeret, anya a te kenyered sokkal jobb!
Na ez még odébb van, de van időm. A tegnapi életem első kovászos kenyere, kritikán aluli lett. Törököt lehetett volna vele ölni. Nem kelt meg no, ma beletettem a kovász mellé egy kis élesztőt, mindjárt jobb lett, sőt jó lett! De addig nem nyugszom, míg finom laza kovácsos kenyeret nem sütök.
Szóval a konyhában is nagy a válság. Ahogyan a Plútó tranzitok alatt szokott ez lenni, -nem túl élvezetesen- a régi már nem működik /mivel tisztában vagy vele, hogy mennyi szemetet tömtél a magad és kis családod bendőjébe/, de az új rend még nem állt föl. Sokszor állok a boltban tanácstalanul. Most akkor mi a t...-t vigyek haza.A félig kész ételek tele vannak szeméttel, a zöldségek-gyümölcsök vegyszerrel, a víz biszfenol-a-val, a kenyér adalékokkal, a pékárú hidrogénezett olajokkal, a húsok antibiotikummal, a tisztálkodószerek meg felsorolhatatlansok méreggel. Lehet, hogy túlzok, de szerintem nem.
Mit tesz a kétségbeesett élelmezési főelőadó/ a másik foglalkozásom/, igyekszik kilenc négyzetméteren biozöldséget termelni, megbízható beszerzési formákat keresni, saját kenyeret sütni, és mindent a saját két kis kezével előállítani, amit csak lehet.

A legforróbb projektem most egy házi gabonamalom beszerzése. Nagyon váromm már, ugyanis nincs készleten a kereskedőnél, pedig részemről, már itt lehetne a kicsike. Ha az enyém lessz irány a biopiac, tönkölybúza és társai beszerzése következik, majd kenyérsütés ezerrel, friss liszből.

Ez egyenlőre csak álom, de soselehessen tudni....