Viszont nehéz.
De nem lehetetlen!
Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak
tehetetlen.
No, hát én felvettem a kesztyűt.
3.A gondolatok hatalma
A következő lépés a negatív romboló gondolatok megfigyelése,
majd következetes semlegesítése. Mondhatnám egyszerűen azt is, hogy kezdjünk el
pozitívan gondolkodni, de ha valaki igen ramaty állapotban van, nem fog menni.
Nem lehet egyszerre több lépcsőt átlépni, mert nem elég hosszú a lábunk. A
pozitív gondolkodástól olykor olyan messze vagyunk, hogy akár fizikai fájdalmat
is okozhat, ha a megszokott gondolkodást ilyen drasztikusan akarnánk
leállítani. Tulajdonképpen addikcióról van szó.
Eleinte azt érjük el, hogy meghalljuk ezeket a negatív
monológokat. Igyekezzünk elfogadni ezt a működést, ne legyen miatta
bűntudatunk, hiszen senki nem tanította meg, hogyan bízzunk Önmagunkban és az
Élet csodájában. A szüleink sem tudták, és az ő szüleik sem. Az egész család
morfogenetikus mezeje át van itatva többek között ezzel is, tehát nagyon sok év
öröksége dolgozik bennünk.
Hatalmas lépést léptem előre, amikor a következő technika az
eszembe jutott. Volt régen egy telefon reklám, ahol egy magas lépcsőről
(pl:Spanyol lépcső) Rengeteg színes kislabdát dobtak le, Gurulak, pattogtak a
szivárványszínű labdák. Mozgalmas kép, de semleges. Valamélyest vidám, de nem
túlzottan. Na, amikor jött a mormogás, hogymármegintblablabla……., akkor izibe
ezzel a képpel kicseréltem. Rengetegszer.
Amikor a fülünkbe mászik egy dallam, és dúdoljuk akár
napokig is, aztán kezd egy kicsit fárasztó, majd idegesítő lenni. Már nem
akarjuk, de csak odapofátlankodik a tudatunkba újra meg újra. Először at első
strófánál állunk meg, aztán az első sornál csattanunk fel, hogymáámegint.
Amikor még az első hangokkal bepróbálkozi, már igazán tele van a batyunk vele.
Máá nem teccik, de méég mindig jön. De nem dúdolgatjuk egész hátralevő
életünkben, ugye? És ami kicsiben működik, az nagyban is fog. Punktum.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése