Nem könnyű megváltozni!

Viszont nehéz.

De nem lehetetlen!

Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

No, hát én felvettem a kesztyűt.

5 A szerszámos láda: a HOGYAN-od

Tehát elkezdünk tenni a dolog sikeréért.Technikákat keresünk, nincs nehéz dolgunk. Rengeteg technika közül választhatunk. Talán mégsem könnyű?

Mit válasszunk? Melyik az igazán jó, nekünk való?  Rengeteg sikertörténet csábít.

Itt is segít a születési  képletünk ismerete, esetleg az adott időszak elemzése.

Magabiztosság híján hívjuk segítségül a Vénuszt. A nagy tanítók is egyetértenek abban, hogy egy ételt, legyen az akármilyen egészséges is, ha nem ízlik, tilos megenni.Nem fog meggyógyítani. Hagyatkozzunk az ízlésünkre akkor is, ha  a gyógyulás útjára lépünk. Ha megismerkedünk egy technikával figyeljünk az érzéseinkre. Ha nagyon nem szimpatikus nem fog használni. Persze, lehet az unszimpátia oka az is, ha az energiaszintünk nagyon messze rezeg az adott dologtól. Próbáljuk ki, szerezzünk információt róla, ízlelgessük. Lehet, hogy idő kell az ismerkedéshez, az összehangolódáshoz. Ne vessünk el semmit, főleg, ha több jelzés étkezik felénk az adott dologról. Látjuk a tévében, mesél róla valaki, személy szerint nekünk ajánlja egy tanácsadó vagy asztrológus stb... Gondolhatjuk, hogy ez nekem nem fog menni, de azt is, hogy mit is tud nekem adni? Miről is szól ez?

Itt is megerősíthet az asztrológia, vagy egy kineziológus izomtesztje. Amit mellesleg magunk is megtanulhatunk,és alkalmazhatunk. (Ezen kívül még rengeteg alkalommal jól fog jönni ez az egyszerű jelző renszer.)

http://eftszeged.hupont.hu/25/izomteszt-eftzoknek

Szóval lesz egy szerszámos ládánk, benne szerszámokkal. Nem túl sokkal. Persze az Ikrek az összes szerszámot akarják, aminek a megismerése, az információszerzés nyolcvanhat éves korukig is eltarthat.

Ha kiválasztottuk azokat, ragaszkodjunk hozzájuk minimum fél évig. Ennyi idő elegendő arra, hogy az eredmények elkezdjenek megmutatkozni.

Van egy történet a tanítványról, aki sok-sok Guruhoz elment, és nem ért el sikert. Így hát

csalódott és haragos lett, s azt gondolta, ez az egész egy nagy semmi. Mivel nem jött a siker.

Elment aztán újra az egyik Mesterhez, akinél korábban járt már, és megkérdezte tőle, hogy van

ez a  dolog a mantrával, mert az bizony nem működik. A Mester azt mondta: "Egy hét alatt

megadom a választ, de ez alatt az idő alatt mindent meg kell tenned, amit mondok neked." A

tanítvány elfogadta a feltételt. A következő nap reggelén a Mester arra kérte, hogy építsen egy

kunyhót. A tanítvány hozzá is látott az építkezéshez. A második nap a Mester odament hozzá,

és azt mondta, hogy ez a hely nem jó. "Kérlek, építsd a másik oldalra." S a tanítvány egész

napját azzal töltötte, hogy az építőanyagot hurcolta egyik helyről a másikra, s előkészítette a

talajt a kunyhónak. A harmadik napon a Mester jött, és azt mondta, hogy ez a hely nem lesz a

megfelelő a kunyhó számára. "Kérlek, amazon az oldalon építsd fel.". S így ment ez egy héten át

minden nap. A Mester jött, és mindig azt mondta, hogy ez a hely se jó, az a hely se jó. Lassan

eltelt a hét. Ott volt a föld, ott volt az anyag, ott volt az építő, csak a kunyhó nem volt sehol,

noha egy hét elég lett volna, hogy a kunyhó elkészüljön. A tanítvány így szólt: "Nem dolgozom

tovább. Elmúlt egy hét, elvesztegettem az időm, az anyag megsérült, és kunyhó sehol." A

Mester pedig azt mondta: "Igen. Ez a válasz a problémádra. Annyi évet vesztegettél el, egyik

tanítótól a másikig rohangálva. Sehol sem gyakoroltál rendszeresen, koncentráltan. Pedig ha

azokat az éveket egyetlen technika gyakorlásával töltötted volna, egyetlen Mester irányítása

alatt, ma nem összezavartan állnál itt előttem, hanem, mint egy szent."

Viszont ha a céljainkhoz egy cseppet sem kerültünk közelebb, kukázzuk az előzőt, keressünk másik technikát, és/ vagy gondolkozzunk el azon, nem gátoljuk-e mi magunk a fejlődést, például azzal, hogy valahol mélyen azt érezzük, hogy nem érdemeljük meg a boldogságot.

Illetve, azt, hogy nem jó lóra tettünk, és a gebénk még mindig éhezik valahol.

Nehéz, szélsőséges esetben olyan dolgok megismerése tanulása és gyakorlása segít, amitől irtózunk. Talán minden kereső, gyógyulni vágyó találkozik ezzel a nehézséggel. De nyilván nem ez lesz az első lépés, és amikor már erősebbek vagyunk testileg és lelkileg, és megértjük annak fontosságát, már nem is tűnik olyan lehetetlennek.

Tehát keressünk valami testhezálló feladatot az épüléshez, és tartsunk ki mellette.

Legyen az fizikailag és lelkileg is építő dolog. Ha nem vagyunk egyedül az is segít, van kivel megosztani a tapasztalatokat.

Nem könnyű megváltozni!

Viszont nehéz.

De nem lehetetlen!

Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

No, hát én felvettem a kesztyűt.

4.A kívánás művészete

Minden kívánságod teljesül majd! Mindannyian erről álmodunk. Felnövünk és miközben azon siránkozunk, hogy semmi nem úgy történik ahogy szeretnénk, meg, hogy nem ilyen életről álmodoztunk ,sokunknak sejtelme sincs arról, hogy igenis minden valóra válik ami a vágyainkban megjelenik.Vagyis már mindenki tudja -Vonzás törvénye, A titok ésatöbbiésatöbbi-és ez így is van. Azt már talán kevesebben tudhatják,(persze a buzgó keresők ezt is tudják ) hogy legbiztosabban a legerősebb, leghosszabban kívánt vágyunk fog realizálódni. Azt is tudjuk, hogy egy vágyhoz erős érzelem is társul, mély átélés, annál tutibb az ügy.

Azt már kevesebben tudják, vagy sejtik, hogy  nem minden vágyunk publikus. De nem csak a nagyközönségre gondolok, hanem az éber nappali tudatunkra is.Saját magunk elől rejtőző vágyaink lehetnek akár a legerősebb töltettel rendelkezők. Végkifejletüket illetve, nem épp pozitív kimenetelűek. Minél láthatatlanabbak, annál biztosabban célhoz érnek,és rombolnak.Ráadásul előttünk-a nappali tudatunk előtt-álmaink netovábbjaként, sivatagi szomjoltónkként ismerhetjük őket..Káromkodás, de így van. Vajon miért ilyen nyomorult mindenki, csodaszép életről, kapcsolatokról, karrierről, gazdagságról, egészségről álmodik mindeni. Akkor miért? Azért,mert ezeket a rejtett, romboló vágyainkat nem ismerjük, ergo nem tudjuk azokat hatástalanítani majd felülírni.

A születési képletünk Sárkányfarok és Lilith pontjai személyében, megismerhetjük őket, majd az első néhány most már nyílt randevúnk alkalmával testközelből, működésközben is szemrevételezhetjük a bestiákat. Miután már egészen hozzászoktunk a társaságukhoz, eldönthetjük, hogy velük vagy nélkülük.Az előbbi nagyon egyszerű és könnyű, csak körül kell nézni a családban, a szűkebb és tágabb környezetben,majd diszkréten követni az előttünk haladókat.

A második lehetőség … gondolom sejtitek.

Az én túlélési stratégiám a következő: Kívánni tudni kell.

Nem én találtam fel, de használom, csiszolom fejlesztem fúzionálom, úgyhogy a magamévá teszem.!!! Esther és Jerry Hicks !egyik könyvéből származik a gyakorlat. Ha rossz állapotban vagyunk, képtelenek vagyunk a vágyott dolgot hatékonyan kívánni. Egyszerűen aaz aktuális rezgésünk nagyon messze van a vágyott állapot rezgésétől. Képtelenek vagyunk egy boldogtalan helyzetben a boldogságot átélni. Márpedig ez kell ahhoz, hogy elérjük. Ekkor keressünk valamit, ami kötődik a végcélhoz, de közelebb van a jelenlegi állapotunkhoz. Próbáljuk ki, bele tudunk helyezkedni? Elbírja a fájdalomtestünk? Ha túl nagy a lépés keressünk tovább. Ha megtaláltuk a megfelelő állapotot, gyakoroljuk, lépjünk egy lépcsőt. Később innen haladhatunk tovább közelítve, felhúzva magunkat a célig.

Képletünk ismeretében biztosan mondhatom, hogy lesznek olyan elérendő céljaink, persze az asztrológus, vagy más tanácsadó tanácsára- amire nemigen vágyunk. Eleinte egyenesen képtelennek érezzük magunkat arra, de a fejünkel tudjuk, hogy jót tenne vésősoron nekünk.

Nos ebben az esetben lehet az első lépésünk az, hogy vágyunk arra, hogy arra vággyunk ami adottan jót tesz nekünk. Ha kicsit is szeretjük magunkat sikerülhet. Erre nem érezzük képtelennek magunkat. S lehet az eredmény igen messze van, az első lépést megtettük.

Szeretnék egy személyes példát mesélni. Az én keresztem a párkapcsolat keresztje. Duplán, triplán terhelve. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy sokat vagyok pipa a férjemre.Csak a baj van vele.(ez nem igaz). De rá kellett jönnöm, hogy az én legfőbb vágyam az, hogy valahogy túl legyek ezen a dolgon. Vagy kívül. Ezzel szemben arra kéne vágyak hogy minden rendben legyen. Menjen a dolog, szépen csendben rendben, tudjátok holtodiglan-holtomiglan.

Ehhez az kéne hogy én felnézzek rá. Müller Péter írta, hogy ez azt jelenti, hogy őt a legjobbnak látni, föl az ő fönti részét tudni.Szeretni.

Lousise L. Hay egy gyakorlatát ötvöztem a fenti gyakorlattal. A megbocsájtás gyakorlata.

Azt akire haragszol, neheztelsz,azt képzeld el egy színpadon, és néhány percig gondolj köré mindent amitől Ő boldog lesz. Azután végezd el ezt önmagaddal is.

Volt, hogy erre képtelen voltam, fizikailag fájt jót kívánni neki, annyira haragudtam rá, de tudtam, hogy az adott szituációban segíthet, muszáj volt. Főleg, hogy az amitől Ő boldog lenne az Én vagyok. Duplán nehéz .

De találtam egy áthidaló kívánságot, amit akkor szívből tudtam kívánni. Azt kívántam, hogy végre megvehesse magának azt a hatalmas csíktévét, és együtt nézhessük az ágyból. Hol a meccseket, hol a Szolgakurzus filmjeit. Máris megkönnyebbültem, humora is volt a dolognak, és nem is volt olyan messze a teljes boldogságtól.:)

Az emberek, a terek, de talán a tevékenységeink is rendelkeznek morfogenetikus mezővel, mely minden addigi energetikai rezgést tárol. Bármilyen minőségű eneriáról is van szó, az úgymond tolja maga előtt, alakítja a jövőt. Tehát ha egyszer nekigyürkőzünk a változásnak az első időkben nem lesz egyszerű a dolgunk. Saját magunk gyengeségén túl a mező memóriáját is át kell kódolnunk. Sok sok apró tevéssel, kitartással. A  mező eleinte nem reagál a mi törekvéseinkre, mivel jóval több a régi energia ereje. Ez alakítja a körülményeket, s rendszeresen akadályokat fog gördíteni az utunkba. Ekkor jön az, hogy Látjátok, nem megy!!

Az Égiek sem akarják! És visszaülnek a tévé elé.

 Túrót! Tudni kell erről, és türelmesen cseppről- cseppre növelni kell az új energiát, és tudni azt, hogy egyszer átfordul a minősége, és a hátráltatás helyett támogatni fog bennünket. Mind a szörfözőket a tenger hulláma. Ekkor sokkal kevesebb erőfeszítéssel érünk majd el eredményeket, s jöhet a következő házi feladat…

Különböző technikákkal (megerősítések, imagináció) segíthetjük ennek a folyamatnak a haladását.

Tehát ha erről tudunk, és nem sajnáljuk magunkat, sikerülni fog!

Nincs az a huncutság, amit kitartással meg ne tudnánk változtatni.

Nem könnyű megváltozni!

Viszont nehéz.

De nem lehetetlen!

Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

No, hát én felvettem a kesztyűt.

3.A gondolatok hatalma

A következő lépés a negatív romboló gondolatok megfigyelése, majd következetes semlegesítése. Mondhatnám egyszerűen azt is, hogy kezdjünk el pozitívan gondolkodni, de ha valaki igen ramaty állapotban van, nem fog menni. Nem lehet egyszerre több lépcsőt átlépni, mert nem elég hosszú a lábunk. A pozitív gondolkodástól olykor olyan messze vagyunk, hogy akár fizikai fájdalmat is okozhat, ha a megszokott gondolkodást ilyen drasztikusan akarnánk leállítani. Tulajdonképpen addikcióról van szó.

Eleinte azt érjük el, hogy meghalljuk ezeket a negatív monológokat. Igyekezzünk elfogadni ezt a működést, ne legyen miatta bűntudatunk, hiszen senki nem tanította meg, hogyan bízzunk Önmagunkban és az Élet csodájában. A szüleink sem tudták, és az ő szüleik sem. Az egész család morfogenetikus mezeje át van itatva többek között ezzel is, tehát nagyon sok év öröksége dolgozik bennünk.

Hatalmas lépést léptem előre, amikor a következő technika az eszembe jutott. Volt régen egy telefon reklám, ahol egy magas lépcsőről (pl:Spanyol lépcső) Rengeteg színes kislabdát dobtak le, Gurulak, pattogtak a szivárványszínű labdák. Mozgalmas kép, de semleges. Valamélyest vidám, de nem túlzottan. Na, amikor jött a mormogás, hogymármegintblablabla……., akkor izibe ezzel a képpel kicseréltem. Rengetegszer.

Amikor a fülünkbe mászik egy dallam, és dúdoljuk akár napokig is, aztán kezd egy kicsit fárasztó, majd idegesítő lenni. Már nem akarjuk, de csak odapofátlankodik a tudatunkba újra meg újra. Először at első strófánál állunk meg, aztán az első sornál csattanunk fel, hogymáámegint. Amikor még az első hangokkal bepróbálkozi, már igazán tele van a batyunk vele. Máá nem teccik, de méég mindig jön. De nem dúdolgatjuk egész hátralevő életünkben, ugye? És ami kicsiben működik, az nagyban is fog. Punktum.

Mert szeretem

Ha már Kos Uránusz.....

Nekem így....

És így....

Uránusz és a kapcsolatok

Már a tavalyi év utolsó hónapjaiban elkezdte működését az Uránusz a Kos jegyében a maga viharaival, hihetetlen furcsa energiáival.Érezhetjük, hogy sokkal  energikusabbak, tettre készebbek, önérvényesítőek, egoistábbak, -feszült elfojtásokkal teli időszakban -agresszívabbak, ingerültebbek vagyunk.Olykor szinte mintha bizseregne, viszketne belülről minden egyes sejtünk.Kevésbé toleráljuk a szabályokat, a konvenciókat, azt, ha mások akarják megszabni, hogy mit tegyünk,vagy mit ne.Erős késztetést érezhetünk, hogy valamiben kitűnjünk, elsőként törjünk utat egy bizonyos irányban.
Ha valakinek a képlete így a személyisége is tűz és levegő hangsúlyos, jókora türelmetlenséget, akár robbanásig feszülő késztetéseket is szíthat egy esetleges tranzit.
Mivel a jegyek párban járnak, nem szabad a hatások elemzésekor kihagyni a szemben álló jegyet sem. Jelen esetben a Mérleg jegye, tehát a kapcsolatok, a harmóniakészség, az Én és a Te örök témái is hatása alá kerülnek.Az Uránusz nem tűri a stagnálást, a kényelmességből fenntartott kapcsolatokat. Az egyén szabadság vágyán, az Én előtérbe kerülésén keresztül le fog idővel rombolni minden olyan kapcsolatot, ami nem két független személy közös fejlődésén alapszik. Fájdalmas időszak lehet ha ragaszkodunk, "függünk és nem talpon állunk".
Egy homeopátiás írást olvasva bukkantam a következő idézetre Hahnemanntól a homeopátia atyától:
"A mértéktelen fájdalmak, a mocsarakban végzett munkák, a test súlyos bántalmazásai és sérülései, a túlzott hideg és forróság,és maga a szegénység kielégíthetetlen éhsége és egészségtelen élelmiszerei-és a Bastille-ban ártatlanul eltöltött 10 éves fogság,a testi kínok között eltűrt gályaraboskodás sem képes oly mértékben a krónikus betegség kitörését előidézni, mint egy minden testi kényelemmel ellátott boldogtalan házasság, vagy gyötrő lelkiismeret néhány hónapja.Az állandó szomorúság vagy bosszúság még a legcsekélyebb szimptómákat is felerősíti,és sokkal biztosabban és gyakrabban vezet minden elképzelhető krónikus baj kitöréséhez, mint a szokásos emberi élet összes hátrányos körülménye."
Ehhez nem tudok túl sok mindent hozzátenni.

A Nagy Rend felé

Egy- két évvel ezelőtt már találkoztam a Fly Lady programmal, és rögtön tudtam, hogy magamévá kell tegyem. Szükségem van rá. Szőröstül bőröstül. De akkor még nem ment. Nem bírtam az állandóságot, és azt, hogy más mondja meg nekem, hogy mit csináljak. Kicsit erős volt az egóm. Mára talán csillapodott valamit, vagy sikerült jobb belátásra térítenem azóta. Most nemhogy taszít a rendszeresség, de szomjazom. Képtelen vagyok tovább élni így. Néhány napja felújítottuk a házunk kisebbik fürdőjét. Persze akkor már a hálót is fessük ki, de akkor már minden poros, úgyhogy gyakorlatilag végig kellett mennem az egész házon. Ez kapóra jött. Szanálások, takarítás, új színek, bútorok, renszer.Valahol ott járt már a gondolataim hátsókertjében a dolog, s bele is botlottam. Kinyomtattam a program minden részletét, és áttanulmányoztam esténként. Elkeztem egy kezdetleges kontroll füzetet írni, ami egyre bővül, okosodik. Már nem akarom egyszerre az egészetéstökéletesenvéghezvinni. Alakítgatom a saját életemre, házamra. Ízlelgetem, hagyom érni, de napról-napra haladok vele. Nem linkeskedem.Szeretet teljes türelemmel és következetességgel magam felé.

Még csak másfél hete kezdtem, de már most érzem, hogy temérdek gigabájt tárhely szabadul fel az agyamban. Körülbelül fél év alatt szeretném, ha minden apró részlet megtalálná a helyét, a lakásban, és a napok rutinjában is.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, akinek sok a dolga, azt sem tudja mihez kezdje, állandóan elúszik, nincs ideje magára. Úgy fog tűnni elsőre, hogy most már aztán ki se szállsz a házimunka ördögi körhintájából. Rengeteg tennivaló, instrukció, beosztás. Mondjuk ez igaz is, egy nő ezt nem fogja megúszni. De nem mindegy, hogy csinálom és van látszatja, vagy eborít a káosz.

Szóval repkedek, mint a tündérek, és remélem csillogóvá válik az otthonom hamarosan.

Nem könnyű megváltozni!

Viszont nehéz.

De nem lehetetlen!

Anyukám szokta volt mondani: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

No, hát én felvettem a kesztyűt.

2 A döntés

Elő lépésként felismerjük a diszharmonikus működést, élethelyzetet. Sokszor már itt elbukik a dolog. Mindenki szenved, akkor ez így normális. Tenni kéne, de nem akarok plusz energiát belefeccölni, inkább észre sem veszem. Tenni kéne, de nem tudom mit, ezért nem nézek oda.Tenni kéne de nincs erőm.  Mindenkit, mindent okolni sokkal könnyebb, mint felvenni azt a bizonyos kesztyűt.

Biztosra vehetjük, hogy az érzelmeink, a testünk, a kapcsolataink problémája, és akár az anyagi helyzetünk is  folyamatosan jelzik a hibás működést, mentalitást, hiedelemvilágot.

A mai világban nagyon nehéz ezeket megérteni, elfogadni. A világunk bal agyféltekés dominanciája,  nem kedvez ennek az analógiás gondolkodást igénylő munkának, és annak, hogy mindenféle nyűgünkkel egyáltalán foglalkozzunk.

Nagy árat fizethetünk ezért, mivel pont azokat a jelzéseket hagyjuk figyelmen kívül, melyek a tényleges haladásunkat szolgálná.

Segítségünkre lehet az Asztrológia konkrét elemzése. Megerősíti és pontosítja a gondolatainkat, megérzéseinket, segít a helyes irány megtalálásában.

A születési képlet elemzése által egy három rétegű programhoz juthatunk.

Első nekifutásra megismerhetjük a bolygók által szimbolizált őselvek működését magunkban. Például a Hold konstellációját, a IV-es földház tartalmát megértve pontos képet kapunk az érzelmeinkhez való hozzáállásról, a bennünk és körülöttünk élő gondoskodó anyákról, arról, hogy mennyire érezzük magunkat biztonságban, és hogyan viszonyulunk a családunkhoz, a múltunkhoz, a szülőföldünkhöz. Érzékeny testrészünk-e a mellünk, a méhünk, a gyomrunk, a vízháztartásunk.

Megismerhetjük az életfeladatunkat, a holdcsomópontok állásából, megismerhetjük azt az energetikai örökséget, melyet nagy részben az édesanyánk, nagymamánk lelki megéléseiből örököltünk, leginkább a titkos, meg nem értett, fel nem oldott, ezért rejtve maradt romboló elemeket, melyeket egy az egyben megkaptunk az anyaméhben töltött idő alatt, és természetesen a gyermekkorunk ideje alatt is.

Végül a legnehezebben megismerhető, és feloldható részünk is napvilágra kerülhet, melyet a Lilith szimbolizál a képletünkben.

Ha konkrétan ismerjük feladatainkat, sokkal könnyebb(?:) dolgunk van, de bizonyára eredményesebb lesz a projekt, mivel nem fogunk az ellenkező irányba elindulni.Amire azért valljuk be erős késztetést érzünk.

A mesében is sokszor a gebét kell etetni, mielőtt segít nekünk a királylány kezét megszerezni. A gebe azokat a tulajdonságainkat szimbolizálja, amiket valami más rovására elsorvasztottunk, vagy eleve nem is voltunk annak birtokában. Tehát ezért kell a nehezebb utat választani, A célig való jutás útja állandó önnevelés, önnemesítés. A teljesség felé tartva az összes ősprincípium energiájával meg kell tanulnunk harmóniában élni.

Biztosra vehetjük, hogy senki más nem fog, NEM TUD értünk olyat tenni, amitől minőségi változás történne az életünkben.

Bátornak kell lennünk, ahhoz, hogy meglépjük ezt az első lépést,de már az ezt követő időszakban, mintha könnyebb lenne a batyunk, felszabadulunk.

És ha megtettük, biztosak lehetünk a sikerben.